Magyar Országos Tudósító, 1938. szeptember/1

1938-09-06 [188]

ZU TÁPIÓBICSKEI GYILKOSSÁG /l.folytatás./ átkozódva tiltakozott a vádak ellen. A tegnapi főtárgyalást a délutáni órákban dr. Várady elnök fél­beszakította és a mai napra halasztotta el a folytatását, A mai folytatólagos főtárgyaláson a bíróság elsőnek Czira Kálmán harmincegyéves gazdálkodót, Egresiné legelső házasságából származó fiát hallgatta ki. Czira Kálmán vádlott kétségbeesetten tagadta, hogy ő buj­totta volna fel a gyilkosság elkövetésére anyját és fiatalkorú mostohafi­v érét, -Ilyesmire én sohasem biztattam őket - ismételgette Czira vádlott remegő hangon. Ezután elmondta, hogy mostohaapja: Egresi Gábor rosszul bánt a családjával s egy alkalommal az ő nyakát is el akarta vágni fürésszel. Tudomása volt arról, hogy édesanyja, - Egresi Gábor elitéltetése és börtön­be zárása utón - hónapokig együtt élt Horgos Sándorral, akivel csak akkor szakított, amikor Egresiné, a vádlott édesanyja belépett a "szombatosok hivő felekezetébe". Az elnök kérdéseire felelve, Czira Kálmán egyre bizonytalanabbá váló hangon adta elő, hogy ő, a maga részéről, aránylag jó viszonyban volt Horgos Sándorral, aki a kis szőlőbirtokát is neki adta ki bérbe,"igaz ugyan - vallotta Czira - hogy anyám többször panaszkodott előttem, hogy Horgos a különválásuk óta folytonosan üldözi és visszatérésre akarja bír­ni, de az is igaz - emelte fel szavát a vádlott - hogy én ebbe nem avatkoz­tam bele, legkevésbé adtam olyan tanácsot anyámnak és mostohaöcsémnek, hogy verjék agyon Horgos Sándor vinoellértl" Várady dr. főtárgyalási elnök elrendelte a fiatalkorú vádlott és Czira Kálmán szembesítését. A fiatalkorú fiu monoton hangon mondta mos­tohabátyja szemébe: - Az anyám panaszkodott magénak a Horgos bácsira és maga ekkor azt tanácsolta anyámnak és nekem, hogy Horgos Sándort üssük agyonf - Én ezt sohasem mondtam nektek - fakadt ki Czira Kálmán - leg­feljebb annyit mondhattam, hogy ha Horgos újra beveri az ablakaitokat, húz­zatok rá a vasvilla nyelével a kezére, olyat, hogy a keze eltörjön... Az Izgalmas jelenet azzal végződött, hogy mind a két vádlott megmaradt a saját vallomása mellett, mire az elnök - Czirához fordulva ­megjegyezte: - No, ha maga csak ennyit tanácsolt az anyjának ós a mostoha­öccsének, ezek ugyan alaposan megfogadták a magi tanácsát! Agyonverték azt a szerencsétlen embert... A bíróság ezután ismertette Czira Kálmán korábbi, nyomozati val­lomásait, majd szünet következett. /Folyt. köv./Ky. IZGATÁSÉRT ÉS NEMZETRÁGALMAZÁSÉRT ELÍTÉLT NEMZETI SZOCIALISTA CIKK­ÍRÓK. Az Összetartás óimü hetilap augusztus 11-iki számában Fiala Ferenc "Sutka István kisgazda, a Riska tehén, meg a zsidó" cimmel,ZámborJ: Antal "Az orvosi kar 43 százaléka zsidó" cimmel cikket irt, A közlemények tartalma miatt a kir. ügyészség Fiala Ferenc ellen hitfelekezet elleni Izgatás, Zámbory Antal ellen p..d g nomzetrégalmazás vétségéőrt vádat omolt, A bün­tetőtörvényszék ötös különbirósága Szórnák Jenő dr., a büntetőtörvényszék másodelnökének vezetésévol ma tárgyalta a kót hirlapir° ügyét, A vádlót- * tak tagadták vétkességüket. Fiala Ferenc azt hangoztatta, hogy igazat irt, Zámbory Antal pedig, aki tagadta, hogy a magyar nemzetet megrágalmazta volna, Hóman Bálint és Szekfü Gyula tanúként! kihallgatását kérte. A tör­vén-szék az indítványt elutasította. Szakáll Géza dr, kir. ügyész vádbe­széde után a törvényszék Fiala Ferencet hitfelokezot elleni izgatásért tizenötnapi fogházbüntetésre Ítélte, de az Ítélet végrehajtását háromévi próbaidőié felfüggesztette, míg Zámbory Antalt nemzetrágalmazás vétségé­ért 4oo pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Megállapította a törvényszék, hogy Fiain Ferenc cikke alkalmas arra. hogyha keresztény hitfclokezothcs tar­tozókat a zsidó hitfelckezethez tartozók elleni gyűlöletre izgassa. Meg­állapította a bíróság azt is, hogy Zámbory Antal az Inkriminált cikkben az ország történelmi múltjáról ós jelenéről olyan torzképet rajzolj amely kimeríti a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétséget. Az Ítélet nem jogerős. /MOT/P. ————— \i c7ekr.ió

Next

/
Thumbnails
Contents