Magyar Országos Tudósító, 1938. szeptember/1

1938-09-01 [188]

ELTEMETTEK KARINTHY FRIGYÉÉT. Osztatlan részvét kisérte utolsó utj ára a Siófokon 51 éves koréban tragikus hirtelenséggel elhunyt neves magyar Írót, Karinthy Frigyest > A Kerepesi temetS hal ott ashézában koszorúkkal és virágokkal elborított ravatalon helyezték el Karinthy Frigyes fekete órckoporsbját, amelyen egyedül özvegyének fehér rózsákból ós liliomokból kötött hat rlmas koszorúja pihente A ravatalozót, amelyet a gyászolók teljesen megtöltöttek virágok nehéz illata ülte meg és kísérteties fénnyel lobogtak a koporsó mellett hatalmas ezüst gyertyatartókban elhelyezett gyertyák. A porig sújtott családon és rokonságon kivül megjelent a temetésen a magyar irodalmi és művészi világ úgyszólván teljes számban ós kivonult az Est lapok szerkesztőségeinek minden tagja testületileg. Zokogó bar'tok és ismerősök t ették le egymásután virágaikat a ravatalra, hogy ezzel utolsó Istenhoz zádot mondjanak a magyar toll korán elhunyt nagyságának. Pontosan 4 órakor hangzott fel az Operaház tagjaiból alakult kórus gyászéneke, majd annak befejezése után Kemény Lajos evangélikus főesperes kezdte el a temetési szertartást idézve a Példabeszédek •lönyvénék 14.. fejezetébal a 13, verssort :" Nevetés közben is fáj az ember sziveooo" Olyan sziv száll a sirba Karinthy Frigyessel - mondotta a főesperes, - amely nevetés közben is vérzett? de az Igében nemcsak jellemzést, hanem vigasztalást is t alélunk 9 Karinthy Frigyes tudta azt, hogy ami a tettén édes, alul keserű és, hogy az erények mögött sokszor bűnök húzódnak mego Segíteni szeretett volna a visszásságokon, s amikor az emberekhez szólt, amikor nevettetett", akkor is fájt a szive, A mélyenszántó beszéd után imát mondott Kemény Lajoő főesperes, majd a kórus gy ás zenekével a temetési szertart ás véget is ért. Az egyházi rész után Pünkösti Andor, a Magyar Újságírók Egyesülete 'és az összes újságírói intézmények n véén vett bucsut Karinthy Frigyestől, többek között a következőket mondta: - A bűnözők nevében búcsúzom Tőled K-rinthy Frigyes, kedves Frici! A ragaszkodás virágai itt vannak koporsód mellett, de itt vannak a vezeklés virágai is« Ami nekünk újságíróknak hivatás, az a zseglnek megkötöttségs A Te zsenid is a mindennapi robotban őrlődött, mert élni kellett, mert kenyér kellett. Az újság mindennap újra születik és újra meghal, a bölcs s zonban az örökkévalóságban él* De mégsem volt hiábavaló, hogy az újságba ir t ál, mert a zseni mindenhol zseni marad és cikkekből, riportokból, ka ,are*sz-'mokból, karcolatokból születnek meg alkotásai' ős' belerepülnek az örökkévalós ágba * A Te zsenid is ilyen volt és tovább él. A szinpadi szerzők revében Mohácsi Jenő búcsúztatta Karinthy Frigyest, majd az írók Gazdasági F yesülete nevében Szegedy István mondott búcsúbeszédet és végül az Est lapok nevében Móricz Zsigmond veit érzékeny bucsut az Est lapok és az Athéneum hal ott ját ól» A búcsúbeszédek elhangzása után a hatalmas gyászoló közönség a székesfőváros által adományozott díszsírhely ig kísérte Karinthy Frigyes koporsóját ? amelyet azután Kemény Lajos főesperes áldása után elhontoEű.-'k^AOT/Jo ELVESZTETTE PÉNZTÁR) Á JÁT EOY CSENDŐR* Gyarmati Imre csendőrőrmester csütörtökön délután 5 és 3 éra között az I, kerület Enyedi-utca ll/b. s zánu házból a Böszörményi Mit 21. sz'mu házba költözködött, feldobta a butoroskocsira kabátját és onnan kiesett a pénztárcája, melyben 120 pengő készpénz,,, arcképes igazolványa és egyéb fontos iratok voltako A csendőr őrmester kéri a megtalálót, szíveskedjék legalább az iratokat leadni, Illetve eljuttatni olSérei Böszörményi-üt -21., csend őr osztály, gazdes ám, hivatal. /MOT/Bo