Magyar Országos Tudósító, 1938. szeptember/1
1938-09-03 [188]
A TISZŐNTÜLI IPARI Kl/lLITAo ÉS Áíi'kINTÁViíS/uR ivEGNYITéSA. Szombaton kezdődött az Országos Ip •-•roskongresszus Debrecenben, smelyre leérkezett Bornemisza Géza iparügyi miniszter is. A minisztert, aki titkára, Tóbiás Kornél osztálytanácsos kíséretében érkezett Debrecenbe, reggel kilenc órakor fogadta Losonczy István fő1 spán és'Kölcsey Sándor dr. polgármester, a város társ ad almán rk vezetői élén* A miniszter-' ezután szállására hajtatott, hogy délelőtt 10 órakor magnyissa az Ipari kiállítást és árumintavásárt, A vásárt a debreceni nagyerdő közelében rendezték,s e bejáratnál már a korareggeli órákban ott volt Debrecen egész társari alma,, hogy tanuja legyen az ünnepélyes megnyitásnak, kogjelentek Révész Imre dr, debreceni reformátusjpüspök, Zlegler Géza altábornagy, öebreceri ve gyesdandár parancsnok,'~Lindenberger János apostoli kormányzó, valamint a debreceni hatóságok és hivatalok vezetői la. Verőfényes, gyönyörű napsütésben, pontosan tiz órakor érkezett Debrecen város híres Ötös fogatán í^ki állit ás területére Bornemisza Géza lp"rügy 1 miniszter Losonczy irtván"főispán és Kölcsey Sándor polgármester kíséretében. A miniszter és kísérete díszruhás hajdúk sorfala között vonult át a kiállítás kapuján, s. a bejáratnál Sesztlna Nagybákay Jenő felsőházi tag, a Tiszántúli Kereskedelmi és Iparkamara elnöke üdvözölte a. minisztert.-" A kiállítás' megrendezésével - mondotta a kamarai elnök - meg akartuk dönteni azt i hídeleimét, mintha az izgalmas Idők nem volnának alkalmasak a kezdeményezásre és az alkotásra. Kiállításunkkal a kereskedelem, ipar és a mezőgazdaság nagy összefogását kivontuk szolgálni, amellyel hisszük, hogy egybe tudjuk kapcsolni a magyar termelőrétegeket. A" kamarai elnök üdvözlése után ör.Rad.ó Rezső kormányfőtanácsos, kamarai főtitkár ismertette a kiállítás megrendezésének előzményeit és a rendezés munkáját, majd Bornemisza Géza iparügyi miniszter lépett a mikrofon elé és a következő beszéddel nyitotta meg a kiállítást: - Az emberi kultúra fejlődósének egyes periódusait ós az emberiség különböző... korszaka inak szellemét és kulturális szinvona1 át legjobban a mindennapi/szükségletek kielégítésére szolgáló kézművesipari termékek nyomán tudjuk megismerni. Az ipari termelés tehát nemcsak hasznothajtó foglalkozás, hanem az emberi kultúrának ós civilizációnak egyik legfontosabb tényezője, a munka eredményeiben megnyilvánuló alkotókészség pec ig a nemzeti kultúrának és civilizációnak fokmérője,^Igael kultúrája csak olyan kornak lehet, amely az alkotómunkát megfelelően értékali és megbecsüli. Az olyan kor ? melynek felfogása a munkát közönséges árucikké akarja lealacsonyítani, létrehozhat bár a tőke segítségével hatalmas alkotásokat, igazi bensőséges, - lelki alapokon nyugvó - kultrrát azonban mégsem tud kifejleszteni. A tudóst, a megfelelő előkészületes hozzáértést, az alkotókészséget jelentő mesterség szót a közelmúltban gyakran o foglalkozás fogalmával azonosították, az emberi munkában csak haszonr törekvést, kenyérkereseti lehetőséget láttak és nem akarták észrevenni annak kulturaalek 1 tó szerepét, - örömmel kell elismernünk azonban, kegy az utóbbi években s munkának értékelésében jelentős javulás állott be-. ? s ennek a felfogásnak terjesztésében nagy szerepe volt a különböző ip rrl ki áll 1I tásóknak, ahol az iparosok termeivényeik legjavát mutatják be és ezzel Ul ehetővé teszik, hogy az In ar kulturaalác itó szerepéről hü képet kap" junfc. /folyt. köve/
