Magyar Országos Tudósító, 1938. szeptember/1
1938-09-10 [188]
SZOMBATON D TUTÁN ELTEMETTÉK GROSSCHMIp BÉNI EGY~TEMI TANÁRT. Mély gyász az egész magyar jogás zv ilág gy'sz a kísérte utolsó ut jóra Grossohmid Béni egyetemi tanért, az európai hirü jogtudóst, az Akadémia tagjét, aki 87 éves korában e hó 7-én hunyt el. Koporsóját az Egyetem központi épületének előcsarnokébn ravatalozták fel és a r vitelt a koszorúk és virágcsokrok sűrű erdeje borította. Az előcsarnok zsúfolásig megtelt gyászoló közönsággel 5 a kultuszminiszter képviseletében Szily Kálmán államtitkár jelent meg és ott voltak Balogh Jenő, Nagy Emil és L'zár Andor fly. igazságügymini szterek* tov á'obá Pinkey Ferenc koronaügyész,. Degré Miklós ny. Ítélőtáblai elnök, a Pázmány Egyetem, 'v ' -. továbbá a Műegyetem, a' Szegedi Egyetem és a Pécsi Egyetem dékánjai is sz 'mos egyetemi tanár, A beszentelési szertartást Pataky Arnold prelátus, egyetemi tanár végezte nagy papi segédlettel és az Operaház énekkarának közreműködésével. A beszentelés után a Pázmény Egyetem rektora, tgnácsa, jog- és államtudományi kara, valamint a Mrgyar Tudományos' Akadémia nevében Szladios Kráoly dékán búcsúzott a magyar jogtudomány nagy halottjától, - Nemcsak a nagy tudóst, a nagy tanárt, egyetemünk díszét és büszkeségét gyászoljuk Grosschmid Béniben, mondotta, hanem azt a lángelme jü embert, akit a Gondviselés kegyelme koronként a nemzet nevelőjének választ •) Gros schmid Béni , akkor, amikor az ősi magyar jogot pusztulás fenyegette,, megalapozta az önálló nemzeti jogfejlődést és az uralkodó sivár pozitivizmussal szemben visszatért a hármaskönyvben meglapozott hagyományokhoz. Nagy tudása a világirodalom legnagyobb jogáe.szainak sorába emelbe ás a magyar jogéletre gyakorolt egyetemes hatása szinte páratlanul áll történelmünkbenojEzután Fabinyi Tihamér ny . miniszter, a Magyar Jog áss zegyelet nevében modnott nagyvonalú gyászbedzédet: - Gros schmid Béniben ennek az ősi egyetemnek nagy jogászát gyászoljuk, aki mindnyájunknak nagy tanítómestere volt. Megtanított arra, hogy a hazai jogrendszer a nemzeti géniusz szülötte, amelyet éppen ezért meg kell becsülni,: Vétkezik az a nemzet, amely jogfejlődésének vonalát elvágja és merő utánzásra adja magátr Ez fenyegette a magyar nemzet jogi életét az abszolutizmus korában, amikor megsa^adt a régi magyar jog folytonossága, Ezért szentelte Gros schmid élete munkáját arra, hogy a család-^ jog és az öröklési jog területé*".megmentse esi jogintézményeinket a gyökértelen újításokkal szénben és Szent István törvényeire, Verböczy hármas könyvé re ós a Plánum Telére hármas ősi pillérére épitse fel az uj jogot, Másfelől főleg a kötelmi jog területén uj önálló és eredeti magyar jogtudományt teremtett- Verböczy hármskönyvének példája lebegett előtte, amely a mohácsi vésztől sújtott nemzetet olyan tökéletes és egységes jogi és állami szervezet kodifikálásaival ajándékozta meg, hogy ez volt egy ik fő védelmi esz).öze a nemzetnek abban, hogy önállós'.gát és magyarságát évszázadok i. át meg tudta védelmezni* Grosschiaid tanitott arr n , hogy a jogfejlődésre ós i haladásra képes. Avatott kerti oltásai ^uj gazdag virágokéi* és gyümö Lcsöket tudnak kitermelni jogunk ősi törzsén, csak a'gyökerét ne vágjuk el soha* ö tanította, hogy a helyes jog maga az élet, meri; csak akkor tölti be hivatását, ha az élet legcélszerűbb és legigazságosabb elrendezését szolgálja* Ö mutatott rá qrra, hogy a jogért küzdeni kell, hogy célját helyesen felismerjük és céljónak megfelelően alkalmazzuk az életre* Ezért a jog? oktatásban nem a jogot, hanem a jogon át kell tanitani és felkelteni, felébreszteni a legfontosabbat, a jogérzetet. 9 ^tanltott arra-, hogy a jégj&rt érdemes küzdeni, mert a jog célja az igazság, az egyéni, a nemzeti és a nemzetközi életben egyaránt. A jognak az élet és az igazság kielégítésére 'irányulván, szükségszerűen szociálisnak kell lennie a helyes jogrendszerbén c Örök nemzeti törekvéseinknek valóságos elmélet megalapozását adta Grossohmid, a jognak, mint az Igazság kiszolgálójának meghatározás ával s mett a sors sújtotta magyarság nem kér a Godnviséléstől mást,-, mint í gazságot 0 Grosso mid Béni kivételes egyéniség volt, mélyen gondolkodó tudós,, ,palpig férfi és minden idegszálával magyar. E-ránit szikla dőlt ki velSy afhazaj magánjogunk fontos pillérei közül Verböczy és Frank ut-'n immár a harmad ik a - ' l/j A / Folytatása következik,/