Magyar Országos Tudósító, 1938. augusztus/1
1938-08-01 [186]
1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. augusztus 1. — ELLOPTAK 125000 KISSZAKASZ TANTUSZT. Tavaly május 1-érö virradó éjszakán betörők jártak Kindea Lajos papírkereskedő üzletében, ahol egyéb ingóságokon kivül a tolvajok elvittek* 125.5oo darab kisszakasz tantuszt.A rendőrségi nyomozás kiderítette> hogy Groszmann Bertalan rovottmultu kereskedő 2ooo darab tantuszt adott el 21o pengőért Rosenbaum Ernő pincérnek, Byanu'támadt arra, hogy ezek a tantuszok a Kindea-féle betörésből származnak. így megindult a bűnvádi eljárás Groszmann Bertalan és Rosenbaum Ernő ellen is. A büntetőtörvéry szék Groszmannt bűnösnek mondotta ki a betöréses lopás bűntettében s ezért egyévi börtönre Ítélte, mig Rosenbaum Ernőt kihágás cimén négyheti elzárás büntetést kapott. Fellebbezés folytán a tábla szüneti tanácsa dr. Keresztesjry Gyula elnöklete mellett tárgyalta ezt az ügyet, ahol megváltoztatták az elsőbiróság Ítéletét, Groszmann Bertalant orgazdaság bűntettében mondták ki bűnösnek és nyolchónapi börtönre Ítélték, mig-Rosenbauft • büntetését 2oo pengőre mérsékelték. Az Ítélet jogerős. /MOT/ G. -~ AZ ELMEBETEG ÜGYVÉDI DÍJLEVELE. Érdekei expenznóta-perben hozott Ítéletet dr. Pécsvárady László budapesti kir. • törvényszéki bíró. A pert dr. Meizler Károly gyakorlóügyvéd indította, aki. lo.ooö pengőt követelt volt* ügy felétől, a közben gondnokság alá helyezett Hada* István gazdálkodótól. A felperes keresetében előadta, hogy az alperes még 1928 év őszén ügyvédi dijlevelet állitott ki. amelyben az angyalföldi elmegyógyintézetből való kiszabadításáért ügyvédi munkadíjul 5ooo pengőt ajánlott fel a felperesnek. Ezt az ügyvédi dijlevelet Írógépen Írták, az alperes azonban sajátkezüleg irta azt alá. Becsatolt az ügyvéd egy másik dijlevelet is, amelyet egy évvel később állított ki sajátkezüleg ügyfele, amelyben egy nagyobb összegű kártérítési perben ugyancsak 5ooo pengő tiszteletdíj megfizetését igerte. A dijleveleg kiállítása alka Imával az alperes két darab Ötezer pengőről szóló kitöltetlen váltót is adott az ügyvédnek fedezetül. A két dijlevél alapján peresítette most dr. Meizler a lo.ooo pengős költségkövetelését. A gondnokság alá helyezett alperes gondnoka, illetve ennek a$ ügyvédje azzal védekezett az expenznóta-perben, hogy Hadai István az ügyvédi dijlevűlek kiállítása idején már nem volt beszámítható-állapotban, tehát ezek az okiratok érvénytelenek. E védekezés nyomán dr, Iloizler Károly elkészítette az ügyekben kifejtett tényked.seiről és kész kiadásairól a költségjegyzékét, amelynek a végösszege valamivel meghaladta a tizezor pengőt is. A törvényszék hosszabb bizonyítási eljárás után megállapította, hogy az ügyvéd kétségtelenül jóhiszeműen járhatott el a dijlcvclek kérése és megnyerése körül, azonban ezek a dijlcvelok mégsem'joghatályosak és így azokra a költségigényét az ügyvéd nem alapithatja. Ez azonban a törvényszék megállapítása szerint nem zárhatta cl az ügyvédet attól^hogy díjigényét költségjegyzék alapján no érvényesíthesse. A bíróság ezt követően bírálat tárgyává vette a költségjegyzék minden egyes tótelét és végeredményül azt állapította meg, hogy a felperes ügyved által kifejtett tovékonység és a felmerült készkiadások fejében 7984 pengőt követelhet. A törvényszék ezt a.z összeget meg is ítélte, kötelezte az alperest,hogy ezt végrehajtás terhe mellett fizesse mog, de elmarasztalta az oxpenznótaper kapcsán keletkezett 13oo pengő aránylagos perköltség megfizetésében is* AíOT/ G.