Magyar Országos Tudósító, 1938. július/2
1938-07-27 [185]
1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. jttllUI 27. — AZ ÜGYVÉD-ZÁRGONDNOK JOGA. Dr. Haintzl Artúr szolnoki ügyvéd egy végrehajtási ügyben mint zárgondnok működött egy bérház felett. Az egyik lakó hosszabb idő ota nem fizetett bért s ezért az ügy véd-zár gondnok lakatossal felfeszít tette ennek a bérlőnek a lakásajtaját, ahonnét az ingóságokat kihordatta* Ozv. Hortl Sándorné bé^-lő emiatt följelentést tett és az ügyvéd-zárgondnok ellena szolnoki törvényszék előtt magánlaksértés vétsége cimén eljárás indult. A főtárgyaláson az ügyvéft azzal védekezett hogy neki, mint zárgondnoknak joga volt a panaszolt oselekmény elkövetéséhez, mert a lakó nem fizetett bért és a lakást másnak adta bérbe. A bizonyítási eljárás befejezése után a törvényszék bűnösnek mondotta ki az ügyvédet a magánlaksértés vétségében és ezért egyhónapi fogházra és ezer pengő pénzbüntetésre Ítélte el. Fellebbezés folytán a kir. Ítélőtábla szünet! tanáosa dr. Keresztessy Gyula elnökletével tartott tárgyalás után az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta és a vádlott büntetését egyheti fogházban ésiezer pengő pénzbüntetésben állapította meg, azonban e büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. /MOT/ G. ' ... — ÜZIiETVITELEGYSZERÜSITÉS MIN1Z FELMONDÁSI OK. Érdekes munkaügyi perben hozott Ítéletet a budapesti kir. törvényszók mint fellebbviteli bíróság dr. Schwicker Riehárd tanácselnök Vezetése mellett tartott tárgyaláson. Felperesként jénosi Engel Miklós, a Dunagőzhajózási társaság ny. központi felügyelője szerepéit, míg alperes az Első Dunagőzhajózási Társaság volt, amelytől Jánosi Engel felmondási illetményei fejében közel tízezer pengőt követelt. A felperes keresetében arra az állaspontra helyezkedett, hogy neki a szolgálati szabályzat 115. szakasza alapján mondták föl az állását üzemkorlátozás cimén. Szerinte vele szemben ezt a paragrafust nem "lehet alkalmazni, mert a szolgálati szabályzatnak ezt a pontját később, már alkalmaztatása ideje alatt hozták és vele azt semmilyen formában nem közölték, Így reánézve a szolgálati szabályzatnak ez a pontja joghatállyal nem bir. A munkaügyi bíróság közbenszóló ítélettel megállapította a Dunagőzhajózási társaság fizetési kötelezettségét. Fellebbezés folytán került az ügy a törvényszék fellebbviteli tanácsa elé, ahol az elsőbiróság közbenszóló Ítéletét megváltoztatták és jénosi E ngel ^iklóst keresetével elutasították, A törvényszék Ítéletének indokolása megállapította, hogy a fel-" peresnek állását eltávozása után az alperesnél nem töltötték be ós a megmaradt személyzettel az emelkedett forgalommal kapcsolatos munkatöbbletét is elintéztették. Ez a tény - mondja az itélet - igazolja^ hogy a felpe* res a DGT-nél feleslegessé vált főként az üzletvitel egyszerűsítése folytán. Kimondotta a törvényszék, hogy az ügyvezetés egyszerűéitése folytán történt felmondás az alperesnek Olyan diszkrecionális joga' amellyel a munkaadó tetszés szerinti időben, esetleg évek múlva is élhet. Nem fogadta el a törvényszék a felperesnek azt az álláspontját sem, hogy veié a szolgálati szabályzat 115, pontját nem közölték, mert nem 1 volt vitás, hogy a DGT szolgálati lapjában ezt a rendelkezést leközölte. Egy hatal- " mas hajózási vállalatnál - így szól a törvényszék Ítéletének indokolása az összes alkalmazottakat illető rendelkezéseket nem lehet minden egyes alkalmazottal külön ls közölni s így a munkavállalóknak tudniok kell, hogy hol és milyen módon szerezhetnek tudomást a szolgálati szabályzatok és utasítások tartalmáról. A felperesnek is kötelessége volt a szolgálati lapok tartalmát olvasni és megismerni: ha ezt elmulasztotta, ebbeli hanyagsága számára mentségül nem szolgálhat, /MOT/ G. 2*J~~
