Magyar Országos Tudósító, 1938. július/2

1938-07-22 [185]

számai: 117-»29o és 117-296. Szerkesztésért és kiadásért felelős: FERENCZY KAROLY. . 1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. július 22. — HA NINCS SIKER, NINCS PROVÍZIÓ. Érdekes jutalékperbén hozott Ítéletet a budapesti kir. Ítélőtábla dr. 61­csuti Ágost tanácselnök vezetése mellett tartott fellebbezési tárgyaláson^ Az ügyben felperesként Dános József ingatlanügynök szerepelt, aki 13ooo pengő provizió iránt inditotta meg a pert a Lipótvárosi Kaszinó Épület r.t. alperes ellen, A tényállás szerint Dános mint hivatásos ingatlanügy­nök 1936 év tavaszán egy részvénytársaságnak megvételre ajánlotta a Lipót­városi Kaszinó tulajdonát képező Szabadság-tér 5-6 szám alatt lévő háza­it, illetve telkeit. Hosszabb időn át folytak az alkudozások, amelyek azonban eredményre nem vezettek, mert az adókérdések körül leküzdhetetlen nehézségek merültek föl. Ezt követően Heinrich Jenő okleveles építészmér­nök, a Pénzintézeti Központ műszaki osztályának vezetője adott megbízást Dános Józsefnek arra, hogy ajánljon a Pénzintézeti Központ részére uj székház emelése céljából megfelelő telket. Dános fel is ajánlotta a Lipót­városi Kaszinó Szabadság-téri ingatlanait s ennek megvételére itt is meg­indultak a tárgyalások. Ettől függetlenül a Pénzintézeti Központ'igazga­tósága, amely nem tudott hivatalosan a Heinrich-féle megbízásról külön megbízta Mezei Lajos ügynököt, aki ugyancsak ezeket a 8zabadság-téri tel­keket ajánlotta fel s ennek révén csakugyan létrejött az adásvételi ügy­let. Dános József jutalékigénnyel lépett föl és a Pénzintézeti Központ méltányosan ugy intézte el a dolgot, hogy a kétszázalékos jutalékot Dános és Mezei között megosztotta. Dános azonban a Lipótvárosi Kaszinóval szem­ben is fellépett 13ooo pengős jutalék Igényével. Az e tárgybán megindult" pert a törvényszék ugy intézte el, hogy Dános József számára^ aki kétség­telenül dolgozott az ingatlan eladása illetve megvétele körül, méltányos összegű províziót itélt meg. A kaszinó azonban ezt az Ítéletet fellebbe­zéssel támadta meg, és a tábla előtt azzal érvelt.'hogy nem a felperes közvetítői tevékenysége révén jött létre az ügylet, tehát Dánosnak provi­zió nem jár. A tábla helytadott ennek az érvelésnek, az elsőbiróság Ítéle­tét megváltoztatta és felperest keresetével egész terjedelmében elutasí­totta. A táblai Ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy az ügynököt közvetí­tői tevékenységéért díj csak akkor illeti, ha eredményes volt á munkája, vagyis az a jogügylet, amelynek érdekében az ügynök fáradozott, ennek eredményeként tényleg létre is jött. Megállapította a tábla, hogy Dános ' közreműködése nem fejlődött odáig, hogy ennek révén az eladó és vevő aka­ratmegegyezésre jutottak volna. A perbeli adatok szerint a felek'akaratá­nak összehozása néma felperes tevékenységének következményeként, hanem tőle függetlenül ugy jött létre, hogy Dánost Mezei közvetítő megelőzte. A közvetítők versenyében - mondja az ítélet-az első kezdeményezőnek nincs előjoga a későbbiek fölött és a közvetítők munkája csak akkor díjazható, ha tevékenységének sikere van. /MOT/ G, ; • — SZÁZTIZENEGY HAVI SZOLGÁLAT UTÁN NEM J£R NYUGDÍJ. Bakos Béláné magántisztviselő nyugdíj folyósítása iránt pert indított a Magyar-Francia Biztosító Nyugdíjpénztára ellen. A felperes 1929 november" 1-től 1938. március végéig állott alkalmazásban és állása felmondás foly­tán megszűnt. Nyugdijat nem folyósítottak számára, mert a szabályzat sze­rint ehhez 12o havi várakozási idő kell. A törvényszék Bakosné keresetét elutasította azzal az Indokolással, hogy nem rendelkezik e 12o havi vára­kozási idővel, mert mint nyugdíjjogosult mindössze 111 hónapon át állott

Next

/
Thumbnails
Contents