Magyar Országos Tudósító, 1938. július/2

1938-07-21 [185]

Szerkesztésőrt ős kiadásért felelős: FERENCZY KAROLY, í. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. július 21. — FONDORLAT NÉLKÜL NINCS CSALÁS• Elvi jelentőségű Ítéletet hozott egy kisebb csalási bünpörben a budapesti kir. ítélőtábla dr* Zachár István tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után. Az alsóbiróságok Bratis László tápiósápi nyugalmazott MAV segédtisztet csalás vétsége címén elitélték azért, mert tavaly 136 pengő értékű élelmiszert ós egyéb elsőrendű szükségleti cikket vásárolt egy ugyancáak tápiósápi kereskedőnél. A vételárat nem fizotte ki, hanem azt Ígérte, hogy a következő hó elsején kiegyenlíti tartozását. De mert nem fizetett, sőt nem törlesztett semmit, a kereskedő csalás'miatt tett ellene följelentést s ezért meg is állapították a bűnösségét. A királyi Ítélőtábla azonban megsemmisítette az alsóbiróságok Ítéletet és Bratis Lászlót a csalás vádja alól fölmentette. Az Ítélet indokolása szerint vizsgálat tárgyává kellett tenni, hogy a fennforgó esetben a vádlott használt-e fondorlatot. A tényállás szerint a vádlott és a sértett egy kis községbon laknak. Nyilvánvaló, hogy az ilyen kis községben lakók egymás foglalkozását, vagyoni és személyi viszonyait jól ismerik. Amikor a vádlott nagyobb bevásárlásokat végzett és elsejére Ígérte a fizetést, a sértettnek tudnia kellett, hogy a vádlott ezt a fizetési kötelezettséget vagyoni viszonyainál fogva teljesíteni nem tudja. Egyébként a sértett mint kereskedő a saját ügyeiben olyan óvatosságot tartozik kifejteni, amely mellett egyébként is minden nagyobb utánjárás nélkül könnyen meggyőződést szerezhetett arról. - ha egyébként nem tudta volna, - hogy Bratis a fizetési géretét beváltani nem tudja. így a vádlott terhére fondorlatot'megállapítani nem lehetett. A fondorlatot nélkülöző tóvedésbeejtés pedíg^ ha a tettost jogtalan vagyoni haszonszerzés célzata vezette is és ha cselekménye károsító eredménnyel járt is, nem meriti ki a törvényben meghatározott csalás fogalmát. De vizsgálat tárgyává tette a tábla azt is, hogy a vádlott cselekménye nem minősül-e hitelezési csalásnak. Ezt a kérdést is nemlegesen döntötte el a tábla annál is inkább, mert a hitelezési céalásnál minősített, vagyis ravasz fondorlatot kell elkövetni a vádlottnak, amely különös mesterkedő tevékenységet tételez fel. /MOT/ G. ! VALÓDINAK ADTAK EL EGY SZINYEI MERSE FESTMÉNYMÁSOLATOT. Mautner László régiségkereskedő Ballá Ödön képügynöktől Süttő József képrestaurátor közbenjöttével 44oo pengőért egy Szinyei Merse Pál féle festményt vásárolt. Az eladók állítása szerint a kép valódi festménye Szinyei Merse Pál festőművésznek. Utóbb azonban Maútner László dr. Petrovich Elek szakértői véleménye alapján megállapította, hogy az általa vásárolt kép nem valódi festmény, hanem közönséges másolat. Ezekután visszakövetelte peres uton a 44oo pengőt Ballá Ödön képügynöktől, de a pert kiterjesztette Süttő József képrestaurátor ellen is. A törvényszék az alpereseket a vételár visszafizetésére kötelezte. Ezt az Ítéletet a kir. Ítélőtábla Ballá Ödön képügynökre vonatkozóan helybenhagyta, azonban a felperest Syttő elleni keresetével elutasította. Az Ítélet indokolása szerint az eladott festmény a kikötött kellékeknek nem felelt meg, mert az ügyben lefolytatott rendőrségi nyomozás során a szépművészeti ötös szakbizottság is megállapította, hogy az eladott kép nem eredeti, hanem közönséges másolat. Ilyképp a vevőnek joga van az ügylettől eláílani és a kifizetett vételárat visszakövetelni. Süttővel szemben azért utasította'el a keresetet a bíróság, mert neki az eladásnál nem volt olyan szerepe, hogy ügyle-. ti félnek lehessen tekinteni. /MOT/"G,