Magyar Országos Tudósító, 1938. július/2

1938-07-19 [185]

• Kijelentettőm, hogy öngyilkos leszek, mert nincs más hatra

;

^de azt felelte, nem bánja, tegyek amit akarok. Megutált s nem akar velem élni. Lefeküdt azzal, hogy éjjel két órakor keltsem föl, mert szolgálatba akaí menni. Le akartam feküdni, de rámparancsolt, hogy maradjak csak ébren, nehogy elaludjon. Nem mertem levetkőzni, igy üldögéltem^a<sötét szobában és ekkor magam sem tudom hogyah, eszembe jutott a lugkő és arculöntöttem. Nagyon el voltam keseredvej ez minden mentségem, -fejezte be állandó sirás közben a fiatal varrónő. " Ezután az elnök ismertette Szekér Imre vallomásátj amely szerint a férfi a bűncselekmény elkövetésének napján valóban bejelentette, hogy elhagyja a nőt és azt sem tagadta, hogy megtörtént a különös mozijelenet. A bizonyító eljárás ezzel be is fejeződött és a perbe sz ed ekro került sor, Hauer Nándor'dr. kir. ügyész fenntartotta a vádat, de utalt az enyhitő körülményekre. A törvényszék végül Ítéletében egészségrontás vétségében mondta ki bűnösnek és kéth°napi fogházbüntetésre Ítélte. Enyhitő körülményként mérlegelte a bíróság az asszony felindult lelkiállapotát s azt, hogy elkeseredésében követte el a tettét. Az Ítélet jogerős. /HOT/ Sy. ,«í EGY VASGYÁRI TISZTVISELŐ HÁZASSÁGSZÉDELGÉSI ÜGYE. Dr

t Merschitz Kálmán büntetőtörvényszéki tanácselnök mint egyesbiró ma tárgyalta Révay Ernő vasgyári tisztviselő bűnügyét, akit az ügyészség csalás bűntettével vádolt meg. Révayt egy fiatal varrónő jelentette föl azzal, hogy neki házasságot Ígért, kicsalt tőle 417o pengőt, de igéretét nem váltotta be és mást vett el feleségül. A vád szerint a lánnyal a tisztviselő egy nyilatkozatot is aláíratott, amely szerint a pénzt már visszakapta 0 Ennek az íratnak a tartalma azonban nem fedte a valóságot, Révay kihallgatása során ártatlanságát hangoztatta J kijelentette, hogy nem vezette félre a leányt. Védekezése szerint feleségül akarta venni, de később rájöttek arra, hogy nem egymásnak valók.- Hangsúlyozta, hogy a pénzt, "amit menyasszonyától kölcsönképpen kapott, kamatokkal együtt visszafizette, a leánynak erről szóló nyilatkozata tehát megfelel a valóságnak. A kihallgatott Varrónő megcáfolta Révay védekezését. - Amikor megismerkedtünk - mondotta a leány'- nyomban feleségül kért és szüleim házánál gyűrűt váltottunk. Azt mondta, hogy tanulmányait kell befejeznie ós pénzre van szüksége. Először 25oo pengőt, majd több tételben 167o pengőt adtam neki, amiből egy fillért sem kaptam vissza. Kiutazott Néme torsa ágba és onnan is állandóan pénztkórő leveleket küldözgetett. Sürgette, hogy kérjem ki a hozományomat, utazzam hozzá és majd Németországban megesküszünk. Ki is utaztam, de keveselte a pénzt, amit magammal vittem s két nap múlva hazaküldött. Később tudtam meg, hogy visszatért Magyarorszagra és itt megnősült, - Fülig szerelmes voltam bele, azt tettem, amit ő akarta Ha ' lett volna, még több pénzt is adtam volna neki, hiszen vőlegényem volt, mondotta sírva a leány. Az elnök megkérdezte, hogy történt az, hogy egy nyilatkozatban elismerte ázt, hogy pénzét visszakapta, - Azt mondta kérem, hogy ez csak formaság, nem jelent az egész semmit, azért kell az irás,'hogy a bátyám esetleg ne követelje vissza a" pénzt,. Akkor is hangoztatta, hogy pár hét múlva úgyis megesküszünk. Egészen tönkretett ez az ember, kifosztott minden pénzemből és teljesen megzavarta lelki életemet.. A törvényszék kih.Ugatta tanúképpen Sorger Lipótnét, aki elmondta, hogy

a

eértett leány abban az időben nála lakott, Révayt mint völa edényét mutatta be

; aki ez ellen nem tiltakozott. Tud arról,hogy a lány állandóan pénzt küldött a vádlottnak. A tanú szerint a varrónő egyszer elutazott Miskolcra, hogy felkeresse Révayt és amikor visszatért onnan, kétségbeesve beszélte el, hogy Révay nős ember és valósággal kidobták ot a lakásból, A törvényszék több tanú kihallgatását rendelte el és a tárgyalást elnapolta. /i.íOT/ Ma,