Magyar Országos Tudósító, 1938. július/2
1938-07-19 [185]
—SZÁZ ÉV ELŐTTI TÖRVÉNY ALAPJÁN ÍTÉLT A BÍRÓSÁG ARRÓL,. HOGY EGY ÖZVEGY JOBBÁGYSORBA TARTOZIK-E. Néhai Kari Lázár huszonöt éven át a margitszigeti'gyógyfürdő alkalmazásában állott. Elhalálozása előtt ugy végrendelkezett, hogy az egész hagyatékra özvegyének haszonélvezeti jogot biztosított. A férj elhalalozááa után az özvegynek át is adták ilyen értelemben a hagyatékot. Két rokon, Pesti Mária és Pesti Ilona most pert indított özv. Kari Lázárné ellen az özvegyi jog korlátozása és járulékai iránt. Ebben a perben most hozott Ítéletet a budapesti kir. törvényszék mint fellebbezési bíróság dr. Barabás Ernő tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után* A törvényszék éppúgy, mint az első birói fórum a felperesként fellépő Pesti-testvéreket az özvegyi jog korlátozása iránt benyújtott keresetével elutasította. Érdekes, hogy a törvényszék az ítéletet egy régi, száz évvel ezelőtt hozott törvény alapján döntőtta el. Kimondotta a törvényszék, hogy a fennforgó esetben az 184o, évi VIII, törvényaikk az irányadó' amely szerint az özvegy az egész hagyaték haszonélvezetében meghagyandó, ha a néhai férj nem volt nemes és nem volt hónoratior. E régi törvény szerint osak egy esetben alkalmazható kivétel, ha jobbágysorban volt örökhagyó özvegyéről van szó. De ezt a kivételt is csak akkor lehet megállapítani, ha a korlátozott haszonélvezet is biztosítaná az özvegy számára a férj társadalmi állásához és vagyoni viszonyaihoz mért ellátást. Azt kellett tehát'eldönfc teni a perben, hogy az örökhagyó jcbbágyeorba tartozott-e, illetve, hogy sorsa egyenlő volt-e a régi jobbágy aorefával. A törvényszék e tárgyban kimondotta, hogy jobbágyoknak csak oly földművesek tekintendők örökjogi szempontból, akik nem önállóan gazdálkodnak. Nem sorolhatók a jobbágyok közé a kisbirtokosok. Mivel az örökhagyó hagyatékának értéke a húszezer pengőt feltétlenül meghaladta, ennélfogva az özvegy illő ellátást követelhet a hagyatékból. De mert a hagyatéki ingatlanok jövedelme az illő ellátás mértekét nem haladja tul, ennélfogva az özvegyet az egész'hagyaték haszonélvezetében meg kellett hagyni, mert hiszen néhai férje, aki kertészeti szakmunkás volt, jobb sorsban, rendezett vagyoni viszonyok között élt és feleségének aránylag gondtalanabb megélhetést nyújtott, /MOT/ G. " • • VAGYONOS EMBER IS KERÜLHET SZORULT HELYZETBE. &, törvényszék és a királyi'ítélőtábla is Debreczeni Endrét bűnösnek mondotta ki uzsora vétségében, mert egy pincérnek főpincóri állás elnyerése érdekében óvadékra ezer pengőt adott kölcsön, amelyért napi kétpeaagős elJenázolgáltatást követelt. A vádlott semmisségi panasszal élt azon az aIa-~ pon, hogy a pincér nem volt szorult he3jyzetben, elég jól jövedelmező kiszolgál ópincéri állása volt, már pedig az uzsora vétségét csak szorult hely|$tben lévő egyénnel szemben lehet elkövetni. A kúria a vádlott semmisségi panaszát elutasította és kimondotta, hogy cl jójövedelmü és vagyonos ember is kerülhet átmenetileg olyan helyzetbe, amelyben a törvény védelmére számithat. Az uzsoratörvény szerint szorult helyzetben az van - mondja a kúria - akit égető szükségleteinek kielégítése hitel igénybevételére késztet még akkor is, ha a szolgáltatásért azzal szembeötlően aránytalan ellenszolgáltatást kell vállalnia. Ilyen szükséglet nemcsak az élet puszta fenntartásának biztosítása ? hanem az okszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen kellékeinek megszerzése eppugy, mint az élethivatás betöltése normális feltételeinek megteremtése. Mivel a főpincéri óvadéknak hitel utján való előteremtése nem nyerészkedés okából történt, hanem komoly életszükségletet elégített ki, ennélfogva a sértett szorult helyzete fennállott s igy a vádlott semmisségi' panasza alaptalan. /MOT/ G,