Magyar Országos Tudósító, 1938. július/2

1938-07-16 [185]

1. törvényszéki kiadás« Budapest, 1958. július 16. A PE3IT- SIMON CÉG PERE A PÁRISI SIMON CÉG PÚDER KÉSZÍTMÉNYEI MIATT. Mihály Ottó droguanagykereskedö hirdetésekben adta tudtul, hogy a párisi Simon-féle Illatszergyár púder és krémkészitményei most már nemcsak külföldön, hanem nálunk is mindenütt kaphatók, A hirdetések megjelenése Után Simon Salamon Sándor budapesti illatszerész tisztességtelen^versenypert indított Mihály Ottó ellen és kifogásolta a hirdetés szöveget, de azt is hogy a forgalomba"hozott púder és krémkészitmények csomagolása azt a felírást tartalmazza, hogy "Pouder Simon Paris-Lyon

f . A felperes tényállítása szerint ezek a kozmetikai cikkek nem Sárisban, hanem Itt készülnek Magyarországon, tehát az alperes jogosulatlanul tünteti fel azt; hogy a púder és krém francia gyártmány. Dr, Skuteczky József kir<> törvényszéki biró előtt megtartott tárgyaláson az alperes el^vmerte, hogy a púder és a krém itt készül.Budapesten, 'de azzal védekezett, hogy a gyártást a párisi Simon cég receptje széfint, annak felügyelete mellett végzik s a párisi cég ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az árut az ő neve alatt hozzák forgalomba.' A törvényszék ezt a védekezést nem fogadta el, megállapította az alperes terhére a tisztességtelen verseny fennforgását és kötelezte az alperest, hogy esetenként kiszabandó pénzbírság terhe mellett a panasa tárgyává tett cselekményt hagyja abba. Az Ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy a magyar vevőközönség a francia gyártmányú szépítőszereket előnyben részesiti a magyar gyártmányú készítményekkel szemben. Köztudomású az is - mondja az Ítélet - hogy valutáris nehézségek folytán a külföldi kozmetikai szerek csak korlátolt mennyiségben kerülnek hozzánk, A perbeli esetben a Páris-Lyon-i Simon cég készítményei tényleg nem eredeti francia gyártmányok, hanem azok itt készülnek és itt látják el Páris-Lyon felírással azokat. Az alperesnek a cselekménye tehát kimeriti a tisztességtelen verseny fogalmát, minél fogva a törvényszék az alperest annak azonnali abbahagyásara kötelezte„ /MOT/ G

a HA A JEGYSZEDŐ EGYÚTTAL SZOBSPESTS IS, Elvi jelentőségű munkaügyi döntést hozott a budapesti kir, törvényszék dr, Kisg'j'Ör^-" Sándor biró elnöklés ével

0 Ulrich Ede szobafestő a Mozgóképüzemi Részvénytársaságnál állott alkalmazásban, ahol kétféle ügyköre volt, A mozielőadások alatt mint jegyszedő tevékenykedett, de egyébként a mozivállalatnál szobafestői minőségben is működött, A szolgálati viszony felmondás utján ért véget, még pedig ugy. hogy a Mozgókópüáemi r.t. Ulr?.ch Edének az állását háromnapi felmondási Időre megszüntette« Ulrich" arra az álláspontra helyezkedett, hogy neki, mint iparossegédnek nem leket hat három napra felmondani, bár elismerte, hogy a jegyszedői alkalmaztatás! szerződésében háromnapos felmondási idő van kikötve, A munkaügyi bíróság és fellebbezés folytán most a törvényszék is a felperes munkaügyi keresetét, amellyel 828 pengő felmondási illetményt követelt, elutasitotta

9 Az Ítélet indokolása szerint a felperes, bár kettős munkakört töltött be^ azonban mindkét irányú működése után kapott az' alperestől havi 12o pengős illetményt, A kettős munkakör azonban nem jelenti azt, hogy a felperes kettős szolgálati szerződés alapján végezte a munkáját, mert hl szen dijazása is egységesen nyert megállapítást. Ilyen körülmények között a szobafestő-jégyszedő munkaviszonya, mint egységes szolgálati szerződés bírálandó el, ennélfogva a felmondási Idő, amely a szerződés szerint három napra szólt, mindkét irányú foglalkozásra és az egységes alkalmaztatásra Is vonatkozott, ennélfogva a felperest ezen túlmenő felmondási illetmény nem illeti még. /MOT/ G.