Magyar Országos Tudósító, 1938. július/1

1938-07-07 [184]

1. törvényszéki kiadás, Budapest, 1938, Július 7, — - GYŐR VÁROS MEGNYERTE VALORIZÁCIÓS PERÉT, Káldy Lajos győri kőművesmester 5ooo pengős kártérítési pert indított Győr szabad királyi város közönsége alperes ellen. Keresetében tényállásként azt adta elő, hogy a tanácsköztársaság kikiáltása után a vörösök^ már a harmadik napon eltávolították őt a téglagyárából és elrekvirálták 12o,ooo darab tégláját Is, amelyet a győri Petőfi-téren raktároztak fel. Ott maradt ez a téglamennyiség az egész vörös uralom alatt, majd a proletárdiktatúra bukása után az egész téglamennyiséget Győr város vette a birtokába és azt a mérnöki hivatala utján az igénylők számára a megállapított vételár ellenében kiosztotta, Káldy Lajos arra kérte a törvényszéket,hogy • Győr várost kötelezze vagy a 12o,ooo tégla kiszolgáltatására, vagy pedig ennek 5ooo pengős ellenértéke megfizetésére. A győri törvényszék és királyi Ítélőtábla marasztaló Ítéletet hozott. A táblai itélet indokolása hangsúlyozza, hogy a felperes a szóbanforgó téglamennyiségre'vonatkoz6 tulajdonjogát a vörösök rekvirálása folytán nem vesztette el^ ennélfogva Győr vérost a 12o.ooo darab tégla kiadására és a felmerült költségek viselésére kötelezte. Győr város ezt az Ítéletet felülvizsgálati kérelemmel támadta meg s ennek folytán a kir. kuría Térfi-tanácsa foglalkozott az üggyel, A legfelsőbb bíróság megváltoztatta a tábla ítéletét és Káldy Lajos felperest koresetével elutasította és mint pervesztest 44o pengő perköltség megfizetésére kötelezte, A kúria ítélete'hivatkozik a valorizációs törvényre, amely kimondja

? hogy ha az állam, a törvényhatóság, vagy valamely község ellen á fennálló szabályok értelmében kártérítési követelést lehet is támasztani, a kártérítés mórtéke nem haladhatja meg a dolognak koronaértékben kifejezett értókét. E törvényi rendelkezésnél fogva a felperes el van zárva attól, hogy kártérítési összegként a téglamennyiségnek az elrekvirálás idején fennálló koronaértékét valorizált'összegben követelhesse. Mivel igy a követelésnek nincs jogszerű alapja, a felperest keresetével el kellett utasítani. /MOT/ ö» — VIGYÁZZ, HA JÖN A VONAT! Antoni Ferenc budapesti lakos baleseti kártérítési pert indított a magyar Királyi Államvasutak ellen, mert leányát halálragázolta a vonat. Az alsóbíróságok a^tárgyi felelősség alapján megállapították a MÁV kártérítési kötelezettségét, mivel az alperes veszélyes üzemnek a tulajdonosa. A ku-" ria azonban dr, Jakab Mihály tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után megváltoztatta a marasztaló Ítéletet és a felperest keresetével' teljes egészében elutasította, A kúria hivatkozott a perbeli tényállásra amely szerint a felperes néhai leánya a vasútállomáson várakozott az ér-' kező vonatra, eközben oly közel ment a sínpárhoz, hogy a mozdony elütötte. A felperes leánya tehát az elővigyázat legelemibb szabályait is figyelmen kívül hagyta s igy a halálos baleset az ő kizárólagos hibájának a követ-" kezménye. Megállapította a kúria, hogy a mozdonyvezetőt semmiféle gondatlanság sem terheli, mert kellő időben fékezett, füttyjelet is leadott és az eset körülményeinél fogva a mozdonyvezető nem számithatott arra hogy a felperes leánya a Mindenkitől elvárható figyelmet és gondosságot'mellőzi. A kúria szerint, ha szabálytalan volt is az, hogy a MÁV közegei az utasokat a pályatestre eresztették a vonat megállása előtt, eá a tény a balesettel okozati összefüggésben lévő hibának nem tekinthető, mert a vasúti közegeknek nem kellett számolniok azzal, hogy épp egy felszállni készülő utas fogja az érkező vonatot veszélyes módon megközelíteni./MOT/ GU