Magyar Országos Tudósító, 1938. július/1
1938-07-14 [184]
. 1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1933. július 14, SÚLYOS KÖTELESSÉGSZEGÉS, HA AZ URADALMI INTÉZŐ NEM GONDOSKODIK ELEGENDŐ ARATÓMUNKÁSRÓL. Mihályi József, báró Huszár Lászlónó gyomai nagybirtokos uradalmában mint intéző állott alkalmazásban. Néhány esztendővel ezelőtt rögtöni hatállyal elbocsátották állásából s ennek folytán Mihályi József munkaügyi pert indított báró Huszár Lászlóné nagybirtokos ellen, akitől felmondási illetményei fejében 34ooo pengőt követelt. Az alsóbiróságok a felperest keresetével elutasították. Felülvizsgálati kérelem folytán az ügy a kúria elé került. Itt az alperes előadta, hogy a felperest mint gazdatisztjét azért bocsátotta el rögtöni hatállyal állásából, mert az uradalomban termett gabona learatására nem alkalmazott kellőszámu aratópárt. De ettől függetlenül a felperes a szerződtetett aratómunkásokkal elsősorban a saját, az uradalommal szomszédos llo hold területű búzáját aratta le és hordatta össze asztagba s ezzel az uradalmi buza learatását késleltette, Igy tiz" nappal később fejezték be az uradalmi aratást, aminek az volt a folyomá' nya, hogy közben bekövetkezett nagy hőség miatt a buzaszemek kiperegtek, Igy az alperes jelentékeny kárt szenvedett, A királyi kúria ár. Kpós Emil tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után az uradalmi intéző felülvizsgálati kérelmét elutasította és igy az alsóbiróságok Ítélete jogerőre emelkedett, A legfelsőbb biróság végitélete szerint a felperesnek az a ténye, hogy az uradalmi gabona learatására a szokásos időben nem fogadott'fel elegendő aratópárt, és igy az aratást tiz nappal később fejezték be, alkalmas a vétkes gondatlanság megállapítására, A felperes mint okleveles gazdatiszt - mondja a kúria - tudhatta, hogv az uradalmi gabonának kellő időben learatására mennyi arató szükséges és számolhatott azzal, hogy az aratás késedelmes befejezésével az alperest kár érheti. A felperes azon tényében, hogy a kizár°lag az uradalom számára felfogadott aratókkal előbb a saját gabo-" náját arattatta le és ezáltal o. szokatlan nagy hőségben késleltette az uradalmi gabona learatását. munkaadójának bizalmával visszaélt, a szolgálati kötelességét megszegte és vétett a szolgálati hűség ellen. Ilyen körülmények között a kúria a rögtöni hatályú elbocsátást jogosnak nyilvánította s ez esetben a felperes felmondási illetményt nem követelhet, /MOT/ G 0 — A KEGYSZER KERESKEDŐ NEM TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ. Budapest székesfőváros közönsége, mint a községi temetkezési Intézet tulajdonosa tisztességtelen versenypert indított Bachtíianek Kálmán ellen^ aki a békeidőkben önálló temetkezési vállalkozó volt, de vállalatát a proletárdiktatúra után. amikor felállították monopolisztikus jogkörrel a községi temetkezési intézetet, megváltották. Ennek kapcsán sok per volt már Bachmanek és a főváros között. A főváros azért inditott tisztességtelen verseny-pert Bachmanek ellen, mert ez egy rendőrségi zsebkönyvben olyan hirdetést jelentetett meg, amely az ő most fennálló kegyszerkereskedését a "temetkezési vállalatok rovatában tünteti föl. Az alsóbirói fórumok és most a kúria Ternovszky tanácsa végitélettel megállapították az alperes terhére a tisztességtelen verseny fennforgását, mert az alperes hirdetése a valóságnak nem felel meg és megtévesztésre alkalmas. A közönség tájékozatlan része a hirdetésnek olyan értelmet is tulajdonithat, hogy az alperes üzletköre temetések elvállalására és végzésére Is kiterjed, s igy a megtévesztés könnyen bekövetkezhet, /MOT/ G,
