Magyar Országos Tudósító, 1938. június/2

1938-06-22 [183]

ZU MÁLNÁSI ÖDÖN... /2. folytatás./ véből, hogy mily lelkesen dicsőit! oldalakon át a magyar katonát és a keresztény irányzatot. Nem támcu dta v. vádlott a nemzetet, az államot, hanem csak egyeseket rótt meg, viszont másokat megdicsért. Nem lehet bűne Málnásinak az sem, hogy ezt a könyvét a nemzeti szocializmus jegyében és annak érdekében irta meg és épp ezért fölmentő Ítéletet kért, Dr, Kvassay Gyula kúriai tanácselnök hosszabb tanácskozás után hirdette ki a legfelsőbb bíróság döntését

f amely a bejelentett semmisségi panaszokat elutasítja s ezzel a királyi Ítélőtábla kéthónapos fogházbüntetést megállapító büntetése vált jogerőssé, A kúria végzésének indokolása szerint az a kérdés, hogy a vádlott könyve a történeti tudomány szempontjából miképpen minősül, a büntetőper szempontjából közömbös, mert a bíróság csak azzal foglalkozik, van-e a könyvben büntetendő cselekmény, vagy nincs, Közbevetőleg hangsúlyozza ankuria, hogy a rendtörvény nem tesz különbséget atekintetben, hogy ennek rendelkezéseit milyen pártállásu vagy p oliükai felfogású egyének sértik meg. Ez a törvény él és a bíróság tekintet nélkül arra, hogy ki vét ez ellen, alkalmazni köteles ezt a törvényt mindenkivel szembén, aki megsérti a törvényben foglalt rendelkezéseket. Vizsgálta a kúria, hogy a vádlott könyvében feltalálhat ók-e a nemzetrágalmazás tényelemei. Az inkriminált részben vannak olyan állitások, amelyek arról szólnak, hogy a magyar nemesség a jobbágyokat rabszolgákká sülyeszte tte, A vádlott ezt a tényállítását, de a könyvnek egyéb adatait is olyan torzító és túlzott módon fejti ki, hogy alkalmas a magyar nemzet oly szinben való feltüntetésére, amely azt mutatja, hogy nálunk az alsóbb néposztályokat jogtalanuleBnyomják. A vádlott a magyar alkotmányt látszatalkotmánynak nevezi és számos kitétele van a könyvnek, amelyek mind arra alkalmasai , hogy a magyar nemzet megbecsülését kockáztassák. Ha voltak is visszaélések és hibák, ezek semmivel sem voltak többek, vagy súlyosabbak^ mint amilyen hibák, vagy visszaélések Európa bármely más államában is előfordulnak. Ezeknek a hibáknak torzított és kiszínezett feltárása alkalmas a nemzet rágalmazás vétségének megállapítására. Külön súlyosító körülményként mérlegelte a kúria, hogy a vádlott ténymegállapításait azok a külföldi ellenségek, akik a triaboni békét Igazságosnak hirdetik, maguk mellett propaganda célokra használhatják fel. Ha egy vitézi oinmel felruházott magyar ember, aki történetíró is, igy ir, annak a munkáját külföldi ellenségek propngandacélra használhatják ki ellenünk. Ezért nem talált O'kot a kúria arra, hogy a vádlott büntetését a 92, szakasz alkalmazásával enyhítse. Jogosnak mondotta ki még a kúria a könyv elkobzását is, amelyet az alsóbiróságok helyesen rendeltek el, /MOT/ G, mmm ZÜ ÖNGYILKOSSÁGRA VALÓ RÁBÍRÁS /l.folytat és,/ A vádlottak kihallgatása után az elnök ismertette Krátki Pál lakatosnak a rendőrséghez ebben az ügyben benyújtott beadványát,amelyte n előadta, hogy Szabó István, aki italos ember volt, semmit sem törődött a leányával, a vele vadházasságban élő özv. Ragaláné pedig ütötte-verte Szabó Katalint. Krátki Pált ki is hallgatta a törvényszék, Jfc beadványában foglaltakat fenntartotta, elmondta, hogy Szabó Katalin sirva panaszkodott neki egy alkalommal, hogy Ragaláné veri őt. Amikor a lány meghalt, Ragaláné a következő kijelentést tette: "ffudom, hogy ebből milyen kellemetlenségem lesz". Az elnök szembesítette Kéátkit Ragalánéval, utóbbi kijelentette, hogy a tanú vallomása nem felel meg a valóságnak. Néhány ezután kihallgatott tanú ugyanosak arról vallott, hogy a leány panaszkodott előttük amiatt, hogy Ragaláné veri őt, Má s tanú viszont azt adta elő, hogy nekik beszélgetés közben Szabó Katalin nem tett emlitéét bántalmazásokról. Egy tanú szerint Ragaláné jól bánt a leánnyal, Herczeg Imréné takarítónő azt adta elő, hogy egy alkalommal látta a leányt, aki mozogni sem tudott és azt mondta, hogy öngyilkosságot szeretne elkövetni, Dr, Orsós Ferenc egyetemi tanár, törvényszéki orvosszakértő terjesztette elő ezután véleményét, Eszerint a leány halálát ammóniákkal kevert lugkő'okozta, Szabó Katalin elhanyagolt állapotban volt,teljesen lesoványodva. Ez az állapota gyermekhüdés következménye, Szabó Katalin gerincagy megbetegedésben szenvedett és szinte csoda, hogyéletban maradt. Betegsége következtében nem tudott ŰLáb^a él&Qip keze állandóan reszketett, kizárt dolog tehát, hogy folyadékot szájához tulott volna vinni, mert az kifröccsent volna és annak n^yomát megtalálhatták volna az ágyneműn, A holttest boncolása alkalmáüQl /E>«1-.T+- VHW /Un