Magyar Országos Tudósító, 1938. június/2

1938-06-27 [183]

A KMAC DELMÁR WAITER TURAVERSEHYÉT VASLAP FUTOTTÁK:A 600 km-es túraverseny, amelyet a Királyi Magyar Automobil Club Delmár Walternek^ a kiváló magyar automobilversenj zonek huszonötéves versenyzői jubileumára irt kl, vasárnap futották le, nehéz feltételekkel

0 37 anbomobil és motorkerékpár nevezett be a versenyre, s reggel 7 órától kezdve 32 gép Indult el. Az indulás a Soroksári-uton lévő Fegyvergyár elől történt, innen mentek a gépek Gyónón, Irsán. Szolnokon, Debrecenen, Hortobágyon, Füzesabonyon, Miskolcon keresztül Lillafüredre, majd Éger,Gyöngyös és Hatvan érintésével vissza fővárosba, A gyóni egyenesben 5 km-en. sikversenyt futottak a versenyzők, s a leggyorsabb Wiesengrund Ferenc /AlfaRomeo/ volt 168.9 km. átlaggalo Delmár Walter /B,M„W

e

/ 145 km<>átlagot futott, gróf Festetics Ernő /B.MoW,/ 153

s

3 km. átlagot, Dletl Hubert /Lancia Április/ 129.4 km

3

, báró K

0

hner Auguszta /.Vanderer/ 125i6 lcm.-t, gróf Andrássy Imre /Lancia Aprüia/ 125 km., dr«Bossányi Péter / Lancia Aprllia/ 122.8 km. átlagot. A szóló-motorkerékpárok közül leggyorsabb Kozma-Endre /B.M.W/ 138.3 km.átlagsebességgel, Pathó Gyula oldalkocsis gépén /B,M,W

e

/ 108 km. átlagsebességet ért el« A hámori hegyiversenyen a 20 km-es távon a leggyorsabb Wiesengrund Ferenc volt., ideje 15.31o Utána következő gróf Festetics Ernő /15.42/, Delmár Walter/15.44/. A szólómotorkerékpárok közül a leggyorsabb Kozma Endre /16.12/, második Dőry Antal /l8

o

09/. A leggyorsabb oldalkocsis versenyző Pathó Gyula/18*02/. A verseny végleges eredményét a. sikverseny, a hegyiverseny, valamint a futott átlagsebességek eredményeiből számltja ki a verseny lntézőságe, ugy, hogy a nagyjelentőségű Delmár Walter-turaverseny végleges eredménye - tekintettel srr a, hog^rneg a sik- és a hegyipróba eredményei Is ellenőrzésre kerülnek - csak hétfőn lesz véglegesen kihirdethető

e A verseny egyébként kitűnően sikerült és dacára a rendkívüli nehéz, feltételeknek, baleset nélkül ért véget. /MOT/B. MEGKEZDTÉK A MÉZPERGETÉST, A modern méheszkedés egyik legnehezebb kérdése a költséges méheszkedés rentábilissá tétele, s ezért a méhészek egyes vidékek méhlegelő szegényságét vándóriással pótolják* Magyarország deli részein előbb bontakozik ki a virágzás^, mint az északi vármegyékben, ez néha két hét különbséget is jelent, s ezt a fenológlai jelenséget használják ki azok a vándor méhészek, akik ki akarják használni ugy a déli, mint az északi részeken a virágzó akácot. Ebben az évben, amelyben súlyos fagykárok voltak, csak a vándorméhészek pergethettek,, de azok sem sokat, mert az' esős időjárás két-három napi virágzás után elraosi . az akácvirág fürtjeit, A nagy költséggel vándorolt méhészek méhes aláűonkint átlagban 5 kg. akácmézet pergetteké A kipergetett akácmézet a móznagykeres. kedők a megszorult méhészektől a termelői'állomáson métermázsónként 125-130 pengős áron már fel is vásárolták? Az akácban történt fagykár a mézpiacon igen nagy keresletet idézett elő. /MQT/JO ——-• MEGJELENT AZ "ORVOSKÉPZÉS" LEGÚJABB SZÍMA. Az Orvosi Továbbképzés Központi Pi zotts ágá.U'k folyóirata, az "Orvosképzés", amelyet Gr ész Emil dr. egyetemi tanár és Scholtz Kornél dr o egyetemi tanár szerkesztene ki most adta ki legújabb számát, amely vezetőhelyen közli Román Bálint tárcanélküli miniszter, volt kultuszminiszternek megnyitó beszédét az Orvosi Továbbképzés nemzetközi akadémiájának Budapesten tartott ünnepélyes ülése alkalmából,, Ugyancsak közli a. folyóirat Szendy Károly polgármesternek az ünnepélyes ülés alkalmával elmondott üdvözlő beszédét; Borát míljicheni professzornak, az ülés elnökének Kürt Blome berlini professzornak és Olivecrone stockholmi professzornak az ünnepélyes ülés alkalmából tartott előadásait a A folyóirat ezenkívül magyar egyetemi tanárok ós I

magántanárok cikkeit közli, különböző gyógymódokról, A folyóiratot könyvismertetés és a berlini orvosi továbbképzés akadémiájának ismerte-