Magyar Országos Tudósító, 1938. június/2

1938-06-23 [183]

ZU HAJTÓ RENDŐRFŐTORZS ŐRMESTER MERÉNYLŐI 0

^ q / &Oktatás J A főtárgyalást fél tiz órakor nyitotta meg Mendelényi László dr

0 a pestvidéki törvényszék elnöke, a zsúfolt esküdtszéki, nagy tárgyalóteremben, A hallgatóközönség sorában számos biró, ügyész és ügyvéd foglalt helyet és Török János dr

0 rendőrfőpararcsnok vezetésével a rendőrfelügyelói kar több tagja is eljött a tárgyalásra, Mendelényi dr, elnök számbavette a vádlottakat, feljegyeztette a két fővádlott és a tizennégy orgazdasággal vádolt férfi és nő személyi adatait, majd felolvastatta a terjedelmes vádiratot. A megidézett tanuk számbavétele után került sor if j . Pongor László elsőrendű vádlott részletes kihallgatására, - Részben bűnös vagyok, részben nem - hangoztatta Pongor László. aki az elnök felhívására nagy vonásokban elmondta egész élettörténetét, - Alig voltam kétéves - vallotta az elsőrendű vádlott - amikor elvesztettem az édesanyámat. Az apám az egyetemi sporttelepnek volt az altisztje, nehéz körülmények közt éltünk s hetedmagammal szorongtunk a szűk altiszti lakásban. Apám nem sokat törődött velünk, gyermekeivel. Velem mindössze öt elemit végeztetett, majd nekem kellett őrizni a disznait és az aprójószágot. Apám durván bánt velem, a jóra sohasem oktatott ki... - Maga itt most minden rosszat rá akar tolni az édesatyjára^ jegyezte meg az elnök, - Pedig az atyja, szűkös körülményei közt is, öt elemit végeztetett magával s ott bizonyára csak jóra, erkölcsösre és szépre tanították! - Fiatalon elhagytam a szülői házat és igy estem már alig tizenötéves koromban a lopás bűntettébe,,. Később Debrecenbe kerültem, majd Kispesten telepedtem meg, Bodó Imrével Debrecenben ismerkedtem meg .Együtt követtünk el kisebb lopásokat,,. . - Ezekre azonban maga vette rá BodótI - Erre már nem tudok visszaemlékezni. Nem tudom, ki volt a kezdeményező. Amikor később Kispesten és Pestszenterzsébeten újra összetalálkoztunk Bodóval, folytattuk lopásainkat. - Arról beszéljen, hogyan szerezte meg a Steyer-féle pisztolyti? - A pisztolyt csak az 1938 év januárjának elején szereztem meg - állította Pongor László, - Én akkoriban Budapesten, a Teleki-téren bonyolítottam le kisebb üzleteket, tűzkővel kereskedtem és itt találkoztam össze egy alkalommal Sárközi Lajossal, régi ismerősömmel, aki akkortájban ugyancsak a Teleki-téren árulgatott

c Sárközi ajánlatára vásároltaa meg a Steyer-pisztolyt egy Kovács nevü egyéntől tizenöt pengőért, - Mire kellett magának a pisztoly? Pongor vádlott ekkor zavaros magyarázatba fogott, olyasmit állított, hogy a revolverre azért volt szüksége, hogy igy esetleges betörései alkalmával sakkban tarthassa mindazokat, akik rajtaüthetnének. - Igy akartam elkerülni - jelenti ki a vádlott - hogy rablásník minősítsék esetleges betöréseimet... - Hiszen éppen igy lehetett volna a közönséges lopásból - rabié I • állapit ja meg az elnöke- Nem is ezért kellett magának a revolver I Maga, igenis, azzal a határozott szándékkal vásárolt pisztolyt, hogy ha valaki meg akarta volna betöréseiben gátolni, azt Irgalmatlanul lelőhessél Maga ezt be is ismerte a vizsgálóbíró ur előtt. - Ezt én nem igy mondtam a vizsgálóbíró urnák - tiltakozott Pongor László - csupán ráhagytam, amit ő mondott, En a pisztolyt kizárólag riasztás céljából vásároltam, illetve hordtam magamnál. - Az eset alkalmával a maga pisztolya nyolc töltényre volt megtöltve, ennyi semmiesetre sem kellett a riasztáshozl Pongor László ezután az elnök kérdéseire válaszolva elmondta, miképpen akart Bodó Imrével együtt betörni a pestszentlőrinci korcsmahelyiségbe, A betörés ötlete, szerinte, Bodótói származott, - Előzőleg kipróbálta-e a pisztolyt? - tette fel az ujabb kérdést Mendelényi dr. elnök, - Nem kellett kipróbálni, hiszen az eladó Kovács pontosan megmagyarázta a pisztoly használatát. De a revolver szerkezeti'hiba járói nekem nem szólt. Az eset alkalmával Bodónál egy bajonett volt, A ter^befetfc betörés végrehajtása előtt moziban voltunk. Amikor a moziból Bodóval együtt távoztunk, megpillantottunk egy lezárt redőnyü ékszerészboltot. Ide akartunk tulajdonképpen betörni, de aztán ezt a tervünket feladtuk es külön-külön elmentünk a kiszemelt, városszéli vendéglőhelyiségbe, /Folyt .köv./ Ky. iá. • •