Magyar Országos Tudósító, 1938. június/2
1938-06-23 [183]
VI..:. ROS KOZGÍÜLÚO P^JilP. RT EST ÜLETBE N. A Budapesti Pékek Ipartestülete csütörtökön este rendkívüli közgyűlést tartott Ruzicska Ede elnökletével, amelyet azért hívtak egybe, mert több mint száz aláírással fordultak a pékek az elnökséghez a kenyér és a sütemény árának megállapítása tárgyában. Nagy József indokolta meg a rendkívüli közgyűlés összehívásának okait, aki éles hangon kelt ki az ármegál lapító kormánybiztosságnak az intézkedései ellen, amelyei: nyomán a pékipar csak veszteséggel tudja előállítani a lakosság mindennapi megélhetéséhez szükséges kenyeret, A sütőiparosság néhány héttel ezelőtt a feszült politikai helyzetre való tekintettel meghozta a maga részéről a szükséges áldozatot, azonban nem lehet kényszeríteni továbbra is a pékeket arra, hogy rnég ma is ráfizetéssel árusítsak a kenyeret. Befejezésül azt kérdezte, hogy miért nem szabad kenyeret keresni azoknak, akik a kenyeret sütik, és árusítják, /Helyeslés,/ A sütó'iparosok^t ugy tekinti a közvélemény, mint a nyomor vámszedőit és a vezetőségnek volna kötelessége gondoskodni arról, hogy ezt a tévhitet eloszlassák és hogy az 5-ös és 6-os lisztből készült'kenyérre ne fizessenek rá a pékek az akció-liszt felhasználásán kivül, Putsay István arra mutatott rá, hogy a budapesti pékek négy százfőnyi létszáma 270-re morzsolódott le és azok közül is a legtöbb inzolvens. Súlyosan birálta az elnök ténykedéseit és kifogásolta, hogy ugyanazok a képviselők és miniszterek, akik örülnek a buza áremelkedésének, az ezzel együtt jár° kenyáráremelés ellen vétót emelnek, König Sándor felszólalásában azt hangoztatta, hogy a pékek nyolcmillió pengővel tartoznak és tele vannak zalogcédulákka 1, Kifogasolta, hogy miért van még ma is bolettaalap, amikor 25 pengő a buza ára, holott a bolettaalapot a mezőgazdasági lakosság megsegitésére a 8 pengős búzaárnál léptették életbe. Súlyos hiba szerinte az is, hogy ugyanakkor, amikor a kenyér arát lefelé nyomják, vidéken a Futura emelkedő tendenciával vásárolja a búzát. Elérkezett az ideje annak, hogy most segitsék meg a városi lakosságot, ugyanúgy, mint ahogy annakidején a vár osi lakosság a mezőgazdasági megsegitésére sietett, Dr, Scbwitzer Endre sütőmester szerint a kenyér-kérdést nem szabad politikai kérdéssé tenni, mert az kizar°lag gazdasági kérdés, Taigiszer Lajos szerint a budapesti pékek magatartása karosán hatott a vidéki pékek helyzetére is, Pongrácz Gyula /Budafok/ azt javasolta, hogy alakítsanak a kenyér árának a megállapitására egy bizottságot, a bizottságba be kell venni a sütőket, a fogyasztókat és sz államhatalom képviselőjét /Felkiáltások: De be kell venni a sajtó képviselőit is! / 0 Ruzicska Ede elnök mindenben igazat adott a felszólalóknak és _ .. ;kifogásolta magáls, hogy az árvizsgáló bizottság által megállapított adatokat a hatóságok'néni hajlandók nyilvánosságra hozni. Nem lehet - mondotta - a. pékeket arra kényszeríteni, hogy veszteségesen állitsák elő a kenyeret,' Blőző közgyűlésen arról volt szó, hogy május végéig a kormánybiztosság el fogja intézni a lisztellátás kérdését és rendezi a kenyérárakat, azonban ez most június végéig sem történt meg, A pékek nemcsak a félfehér kenyeret árusítják veszteséggel, de elfogyott a félbarna kenyér előállításához szükséges liszt is. Az ár kormány biztosság - mint mondta - azért titkolja az adatokat, mert a pékeknek van igazuk. Arra kérte a pékeket a viharos hangulatú és közbes zolás októl kisért közgyűlés befejezéséül, hogy egyemberként tömörüljenek az elnökség elkövetkező eljárása mögött. /Altalános éljenzés,/ Ezután Fábián Sándor szólalt fel, aki bejelentette, hogy a malmok nem szállítják a kormánybiztosság által felajánlott akciólisztet és igy veszélyeztetve van Budapest kenyérellátása. Utána pedig határozati javaslatot terjesztett elő, amelyet a közgyűlés egyhangúlag tett magáévá s a határozati javaslat szövege a következő: A A Budapesti Sütők Ipartestületének rendkivüli közgyü{/} lése megállapítja, hogy az ipartestületekről szóló 1932, évi VIII, törJl vénycikk 8, §-a paranesolólag előirja, hogy at "ipartestület tagjait fa szükségleteik beszerzésében, termékeik és munkájuk értékesítésében nem