Magyar Országos Tudósító, 1938. június/1

1938-06-02 [182]

1« törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. június 2. — PÓSA BÁCSI ÖZVEGYE SZERZŐI JOGBITORLÁSI PERT INDÍTOTT. A békeidők magyar gyermekvilágénak kedvenc költője és mesemondója Posa Laios 1914-ben meghalt. Özvegye most érdekes pert inditott egy kiadóvállalat ellen, amely "Mariska mesél" cimü könyvet jelentetett meg. A kereset szerint ebben a verses meséskönyvben egy egész sereg olyan^vers van,amelyet nem néhai Pósa Lajos irt és mégis szerzőként az ő nevét tüntettek fel. Ezek között olyan versek is vannak, amelyek Pósa Lajos verseiből csak a elmet vették át, de a szöveg már idegen szellemi termék. Az özvegy a kiadóvállalatot és annak tulajdonosát szerzői jogbitorlással vádolja, de panaszt'emel amiatt is, hogy néhai férjének személyiségi jogait sértették meg, amikor idegen verseket mint az ő szerzeményeit tüntették föl. Dr, Balogh Árpád kir. törvényszéki biró előtt megtartott tárgyaláson az alperesek a kereset elutasítását kérték, A törvényszék csakugyan elutasította özv, Pósa Lajosné keresetét érdekes indokolással* Kimondotta a bíróság, hogy akinek a nevét beleegyezésé nélkül olyan művön tüntetik fel szerzőként, amely nem az ő szerzeménye, csak az általános magánjog alapján léphet fel kártérítési igénnyel, tehát szerzői jogbitorlást nem panaszolhat. Kimondotta az Ítélet azt is, hogy a szerzőnek a magánjogban biztositott személyiségi joga az illető személyéhez van kötve és nem száll át jogutódaira. Hozzátartozók, tehát az özvegy a saját jogán csak akkor lépBet föl. ha a mü közlése, illetve terjesztése á szerző iránti kegyeletet sértene. Az aéott esetben erről nem lehet szó, így a felperest ezirányu kereseti igényével is el kellett utasítani. /MOT/G, PERRENDI HIBA MLáTT NEM LEHETETT MEGBÜNTETNI HAMIS ESKÜ'.áRT. Egy polgári perben a bíróság elrendelte az alperes eskü alatti kihallgatását. Ez az alperes a bíróság" idézésére pontosan megjelent, vallott és vallomására letette az esküt. Meg is nyerte a pört, A felperes azonban följelentést tett hamis tanuzás, illetve hamis eskü bűntetté miatt az alperes ellen, A bűnügy folyamán kiderült, hogy az a vallomás, amelyet az alperes eskü alatti kihallgatása során tett, csakugyan nem felel meg a valóságnak, s orre a hamis"sallomásra tette le az esküt,"A bűnügyben mint" vádlott azzal védekezett^ hogy sem kihallgatása előtt, sem a tanuvallo*. * más megtétele után a biro nem figyelmeztette őt a törvény előírásának megfelelően a hamis eskü következményeire. Mivel a vádlottnak ez a védekezése csakugyan boigazolást nyert, az alsóbiróságok a hamis tanuzás, illetve a hamis eskü vádja alól fölmentették. így került az ügy a kúria Bolla-tanácsa elé, ahol a koronaügyész arra a jogi álláspontra holyezkedett, hogy a vádlott cselekménye kimeríti a vádbcli cselekmény alkotó elemeit, mert a polgári perrendtartás ugy rendelkezik, hogy "a tanú műveltségi fokához képest az eskü jelentőségére es a hamis tanuzás következményeire nézve is felvilágosítandó," A koronaügyész előadisa szerint a vádlott érettségit tett ember, számtiszt, akinek tehát olyan műveltsége van, hogy a tanúvallomás és az eskü jelentősével külön figyelmeztetés nélkül is tisztában volt. A kúria azonban elutasította a semmisségi panaszt olyan indokolással, hogy a polgári perrend felhívott paragrafusa nem magyarázható ugy, hogy a müveit tanút az eftkü ' jelentőségére és következményeire figyelmoztetni egyáltalán nem keli; hanem csak azt jelenti hogy a figyelmeztetés formája és tartalma a tanú műveltségi fokához mért legyen. így a polgári bíróság perrondi hibája folytan a vádlottnak a hamis tanuzás vádja alól faló felmentése -jogerőssé vált, /MOT/ 0, • ^Tr. . °