Magyar Országos Tudósító, 1938. június/1

1938-06-02 [182]

z ő örökségében küzdöttek a kereszténység legendás magyar hó'sei, A íli harangszó az egész világon még most is Hunyadi János é|a magyarság índorf eiiérvari győzelmét hirdeti* Itt találkozik a magyar 'szentév az gyet eme s keresztény ség ünnepi érzésével. Az első magyar király apos?li jelentőségénél és történelmi hatásánál fogva az emberiség nagyjai Szőtt foglal bolyét. - IIükünk magyaroknak olyan örökséget hagyott, mely második évezredben is életbázisunk marad

0 Mikor Szent István megtéri3tte országát ás bevezette a kereszténység közösségébe, az Ázsiából itt nomád hajlamú lovas népet beleillesztette az európai életviszonyoka, a letelepülésre é a civilizációra ópitett államok rendjébe. A hon. serzó'k küzdelme és munkája csak akkor lesz végleges eredmény, csak akar lesz igazán ország Árpád hazája, A magyarság állandó letelepüléseik lelki és anyagi megszervezésével, a többi népekkel való együttélésé* ifc megalapozásával teremtette meg a nemzeti fennmaradás és fejlődés lehe» Sségeit, A magyarság belső tagozódását, sok ellentétjét megszüntetve, törzsekből e^ysSges nemzetet, a nemzetből pedig államot alkotott, - Az államformát is a keresztény monarchia megalapiisaval ugy épitette ki, hogy az teljes harmóniába jutott az államalkotó smzet faji jellemével, A királyság szilárd támasztékot kapott a magyar* íg gondolkodásában és az alkotmányos intézményekben. Szent István a árosával a fején azt a vezérlő akaratot és önként adott fejedelmi teleinilyt képviselte, mely a vérszerződés alapján Honszerző Árpád fejedelmi 3ga volt. A királysággal nem szakította meg az ősi kapcsolatokat ,ha3m azokat az uj időknek megfelelően intézményezte és a Szent Koronával stetőzte. - Szent István a királyi koronát is ugy szerette, így országa függetlenségén, népe önállióságán politikai csorbát nem ej* 3tt, Ez a szempont volt általában uralkodásának, ország-vezetésének sgfőbb gondolata

a A magyarság minden külföldi Hatalomtól független Letét, önálló fejlődését biztosította ugy diplomáciájával, mint mézen átgondolt törvényeivel* Ha valahonnan veszély fenyegette királysánemzeti függetierisé^t, nem félt isharctól sem , SZÍVÓS és kemény rcarattal verte 1:1 az országból a támáTdó ellenséget, Konrád német csázár nagy hadjáratot indított ellene, azonban az altaichi kolostor rónikája szerint "hadsereg és minden eredmény nélkül tért vissza a

gyarországbó 1", Du ilyen kemény és elszánt volt Szent István azokkal zemben is, akik a.z ország- belsejében zavarták lázadással és pártütéssel z egységes keresztény királyságOt« Csak a páp»ság lelki vezetését i's2rtc el, de ebben a viszonyban is olyan jogi helyzetet teremtett,mely nemzet"politikai függetlenségét nem írintette

9 Ezen a téren is kiüt ságos jogokat biztosított országa számára,. - á királyság alkotmányát ugy konstruálta, hogy az későbbi időkben is élet- és fejlődésképes maradt* Az egykori törzszerkezeti rendszer a monarchiában megváltozott, de az uralom ós kormányás régi magyar vezéreszméjét, a vérszerződés alapgondolatát: tanácskozáis 3 elhatározás együttességet megtartotta. A királyi tanács felállításául kapcsolt..-, bele a törvényhozó és kormányzó hatalomba a nemzet veze5it„ Törvényeiben többször hivatkozik %irályi tanácsra, de kiemeli nnak fontosságát a fiahoz intézett Intelmek VII,, fejezetében is

0 Ez Lnd annak bizonysága, hogy a nemzetvezetésről a vérszerződés szelleméén gondolkodott. Szent István mélyen alkotmányos érzésű & gondolDzásu államférfi volt-, Országa függetlenségét, népe szabadságát mindeskfölé helyezte királyi gondjaiban, de mély bizalom töltötte el lelkét iiick politikai és erkölcsi értékelésében is, A királyi földbirtokok s az ott élő alattvalók állami igazgatására ispánságokat létesített, 3 ly ékből a Varmegy érrendszer épült ki, Ezek későbbi közjogi megszerszé sével és fejlődésével az autonómia gondolata lett ómagyar alkotmány2"mzet: fundamentuma* Q /fo lyt, kövf/