Magyar Országos Tudósító, 1938. június/1
1938-06-13 [182]
PESTVÁRMEGYE TISZTVISELŐINEK BTJCSUJA PRESZLY ELEMÉR VOIT FŐISPÁNTÓL. Preszly Elemér titkos tanácsos, Pestvármegyének volt főispánja, mint teméretes, az elmúlt közgyűlésen bejelentette, hogy lemondott főispáni tisztségéről és a vármegye tisztikara és segédhivatali alkalmazottal ma vettek bucsut Preszly Elemértől, A megye minden részéből felérkezett tisztviselők és a központ tisztviselői zsúfolásig megtöltötték a közgyűlési nagytermet, s lelkes ^éljenzés fogadta, amikor a terembe lépett Preszly Elemért, akit vitéz Endre László alispán és Várday István árvaszéki elnök ki sért. A tisztviselőkar nevében dr.Blaskov i ch Lajos főjegyző vett bucsut a főispántól, kiemelve szavaiban, hogy az elmúlt tizennyolc év alatt a főispán a vármegyét és a vármegye a föispánikölc sönösen szivébe zárta. A forradalom után elsőnek állt Preszly Elemér a romok közé, hogy az^eaeréves vármegyét újjáépítse. A jo oselekedetek magvát hintette el és meg is érte annak a megérését, s példás valláserkölcsi, családi és közéleti működésével mindenkinek követendő mintakép volt. Búcsúzni jöttünk ugyan', 'de ez nem jelent elválást, mert a szeretet kötelékei nem bomlanak fel. Végül Isten áldását kérte a főjegyző Preszly Elemér további nemes működésére, Preszly Elemér meghatott hangon mondott Jcöszönetet az elhangzott szavakért, többek között a köv étkezőket mond ott aj - Arait sohsem csináltam, ezúttal magamról beszélek, A búcsúzás rámnózve kétségtelenül fájdalmas érzésekkel Jár, hiszen én nem ls tizennyolc éve, hanem frarraindhárora éve kerültem a megyéhez, amikor ' mint egészen fiatal ember, a. megye törvényhatósági bizottságának lettem tagja. Később mint képviselő is itt éltem, de fiatalon mindig csak a harmadik sorban foglaltam helyet - akkor ez Így volt szokás - hallgattam és tanultam a nagy közéleti férfiak beszédeiből és cselekedeteiből. Akkor is voltak harcok, amelyek nagy elvekért folytak, de az összecsapások soha nem váltak ellenségeskedéssé. Egy élet tapasztalatai alapján mondhatom, hogy legjobban a függetlenségünkre kell ügyelni és óvatosnak kell mindig lenni, mart országunk élete a tenger vizéhez hasonlítható, A csendes, verőfényes napot hirtelen vihar zavarhatja meg, s előre kell gondoskodni, hogy meglepetés ne érhessen bennünket 0 Ha vizsgálom az 1918-as év történetét, megállapítható, hogy a f e 7elem meglaaulása volt afelfor ulásnak a legfőbb oka. Hazaárulást kétféleképp lehet elkövetni .Bűnös előkészülettel, de néha jóhiszeműséggel is v- különösen akkor, ha valaki olyan feladat, vagy állás betöltésére vá 11a Iko zl k, amihez nincs meg a képessége, - A kommunizmus és a román megszállás után jött egy ember, vitéz nagybányai Horthy Miklós /éljenzés/ aki amikor megérkezett, fogadalmat tettem magamban, hogy ott hagyom az ellenzék útját és minden igyekezettel szolgálni kívánom estiek a porbasujtott nemzetnek az újjáépítését* Amikor a főispáni székbe kerültem, a megye állomásai tele voltak vagonokkal, s a vagonok tele voltak nélkülöző, lerongyolódott menekü!| tekkel. Hozzáfogtam az építés munkájához,^ mindig örültem, ha a megye fejlődése érdekeben valamit alkothattam- építhettem,, Hiszen sok volt a tenni való, A régi politika elhanyagolta az Alföldet talán azért, mert ebben a. megyében mindig ellenzéki meggyőződésű kurucok éltek, 1929 .volt a sorsdöntő a megye életében, de ugy akkor, mint 1954-ben sikerült a tisztújítást és a megyei bizottság újjáalakítását ugy végrehajtani, hogy erős, nemzeti gondolkodású férfiak kerültek a megyéhez és a bizottságba. Köszönöm a támogat ás tokát, kérem őrizzétolc meg emlékemet, ha t ai ácsi**HDPa van szükségétéi:, forduljatok hozzám, s figyelmeztetőül azt kívánom mondani, hogy én mindig óvtam a tisztviselői kart a politizálástói,s tartsátok magatokat ezentúl is ehhez, mert a politizáló tisztviselőnek a pártatlansága könnyen kétségessé válhatik. Senkit nem vezethet más szempont, mint a hivatal elfoglalásakor letett eskü. Őrizzétek meg ennek a megyének a tradícióit a megyeházán uralkodó uri hangot, szeressétek ennek a megyének a népét, melynek szegényei, elhagyott 1a 1 megérdemlik a s^^etejbct?
