Magyar Országos Tudósító, 1938. május/2

1938-05-25 [181]

1. törvényszéki kiadásBudapest, 1938* május 25. A JOGOS OK NÉLKÜL FELBONTOTT JEGYESSÉG KÁRTÉRÍTÉSRE KÖTELEZ.. Közel másfél esztendőn keresztül tartott a peres felek kozott a jegyesi viszony. Pár héttel a már kitűzött esküvői határnap előtt a menyasszony levelet kapott a vőlegényétől,•amelyben közölte, hogy a legmélyebb sajnálatára kénytelen a jegyesi viszonyt felbontani. Visszaküldi a jegygyűrűt azzal, hogy a házasságból most már nem'lehet semmi, mert olyan adatokat tudott meg a menyasszony "családjárói";. amelyek lehetetlenné teszik szamára a házasság megkötését. Azok az okok,-amelyek a vőlegényt a jegyesség felbontására késztették, abban a perben derültek ki, amelyet a menyasszony a budapesti kifályi törvényszék előtt indított a vőlegénye ellen,, a házassági törvény 3»§-a alapián, amely szerint az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő fél kéttéritéssel tartozik a másiknak a házasság céljából tett kiadások erejéig, A menyasszony keresetében 9ooo pengőt követelt volt vőlegényétől ezen a elmen.' A törvényszék előtt megtartott tárgyaláson az alperes a kereset elutasítását kérte s azzal védekezett, hogy többrendbeli és igen alapos oka volt arra, hogy a jegyesi viszonyt felbontsa. Előadta, hogy ' menyaa szonyának van egy öregebb nőtestvére, aki már régebben^férjhez ment. Megtudta, hogy ez a leendő sógornője törvénytelen származású és csak később örökbefogadás utján törvényesítették. De B»,gtudta azt is, hogy menyasszonyának néhai édesapja huszonöt esztendővel ezelőtt öngyilkosságot követett el, de tudomására adták azt is, hogy menyasszonyának egy másik nővére elvált s a válóperben a nőt nyilvánitották vétkesnek. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a törvényszék a menyasszonyt kártérítési igényével elutasította. Az Ítélet indokolása szerint a felhozott okok a jelenleg fennálló társadalmi felfogásra" való tekintettel olyan körülmények, amelyek az előkelő állásban lévő alperest társadalmi érintkezésének megnehezítésére és ennek következményekép arra is alkalmasak, hogy a tervezett békés házassági együttélést megzavarják és igy jogos oka volt a vőlegénynek az eljegyzéstől visszalépni. . A menyasszony fellebbezése folytán most tárgyalta ezt az ügyet a budapesti kir. Ítélőtábla dr.- Bakóczy István tanácselnök vezetése mellett." A tábla közbenszóló Ítélettel megváltoztatta az elsőbiróság döntését és a vőlegény kártérítési kötelezettségét érdekes indokolással megállapította, AB Ítélet Indokolásában mindeke-elött leszögezte a tábla, hogy an-" nak elbifcálásánál, vájjon a vőlegény jogosult-e az eljegyzéstől visszalépni, elsősorban a menyasszony szegélyében fennforgó tényezők jöhetnek csak tekintetbe .. A menyasszonnyal szemben azonban á vőlegény semmiféle kifő- gást a per során nem emelt* Kimondotta a tábla, hogy a felperes néhai édes apjának öngyilkossága annál kevésbé vethet árnyat a felperes családi kö- " rüjményeire, mert a "kiderített tényállás szerint ez az öngyilkosság nem oiyan okból történt, amely a felperes néhai édesapjának erkölcsi épségét Sérthetné. Figyelemmel arra, hogy a menyasszony törvénytelen származású féltestvére évtizedekkel korábban törvényesíttetett, a királyi tábla ugy találta, hogy a társadalom igazs.'gos megítélése szerint ez nem lehet most mar ok a társadalmi érintkezés megnehezülésére* Az sem jogosította fel a ' vőlegényt a tábla ítélete szerint a jegyesség felbontására, hogy egyik sógornőjét a válóperébén vétkesnek nyilvánitották, mert ez a válóper hűtlen elhagyás elmén folyt, tehát ez a vétkesség nem minősíthető olyan oknak, amely a menyasszony családjának erkölosi vonatkozásait éritnhetné. Ha a királyi ítélőtáblának ez a közbenszóló ítélete jogerőssé válik, visszakerülnek az iratok a törvényszékhez, ahol megállapítják azt az összeget, amelyet a vőlegény kártérítés címén fizetni köteles. /MOT/G.