Magyar Országos Tudósító, 1938. május/2

1938-05-24 [181]

A FŐVAR03 HATÓSÁGI SZEGÉNYGONDOZÁSNAK E3 iNSEGEÍ^-HHő T E VE KEN Y SE GÉNEK UJABB SZABÁLYOZÁSA. 115hány évvel ezelőtt a hirtelen bekövetkezett gazdasági válság következtében úgyszólván elviselhetetlen súllyal nehezedett a főváros hatóságira az ellátatlanul maradt tömegek megmentése, legelemibb életfeltételcinek biztosítása. A beállott munkanélküliség következtében a hatóság gondoskodásának súlypontját t. munkaképtelen szegényekről és elhagyatott gyermekekről a munka ás kereset nélkül maradt tömefeekre kellett áthelyezni, A főváros akkor arra az alláopontretoaely ezkedett, hogy munkaképes személy köz segélyt csak megfelelő ellenszolgáltatás, vagy munka ellenében kaphat. Ez az alapelv most.is megmaradt, A viszonyok Változása következtében a főváros hatósági szegénygondozását és insógenyhitő tevékenységét újból szabályozni kellett, Horony-Pálfi Aurél tanácsnok, a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály vezetője erre vonatkozólag nagyszabású javaslatot dolgozott ki, amelyet a főváros szociálpolitikái bizottsága is elfogadott és amelynek alapján most Szendy Károly polgármester az egész Kérdéjskomplexumot uj rendelettel szabályozta. A polgármesteri rendelet mindazokat, akiket a főváros közsegély jellegű támogatásban részesít, három csoportba osztva fogja a jövőben nyilvántartani, Az"A" nyilvántartásba azokat a" szegényeket kell soroz, ni, akik a létfenntartásukhoz szükséges eszközöket munkaképtelenségük következtében megszerezni nem tudják, vagyonuk, v^-gy jövedelmük nincs, eltartásra köteles és képes hozzátartozóik nincsenek, s ezáltal állatos ág támogatására szorulnak, A "B" nyilvántartásba a gazda Sági viszonyok folytán nyomorba jutott,teljes érrtókü munkára képes azokat a munkanélküli Ínségeseket sorozzák be, akiknek eltartásra: kötples és képes hozzátartozóik nincsenek. Végül a "c" csoportba kerülnek azok, akik munkaképességük csökkenése miatt önerejükből létfenntartásukról teljes mértékben gondoskodni nem tud ma k, s eltartásra köteles és képes hozzátartozóik nincsenek ::s ezáltal a hatóság támogat ás ara szorulnak. A segélyre való szorultságot környezettanulmány és hatósági orvosi véle ómy alapján állapit jak meg. Azt, hogy valaki segélyre szorul,Budapesten elsőfokon a segélyt kérő"szerinti illetékes kerületi elöljáróság dönti el.Ha a segélyt kérőnek nincs bejelentett lakása, akkor az utólsö bejelentett lakás az irányadó. Ha azonbai az utolsó bejelentett :.al.;ár nem Budapesten volt, vagy ha ez nem állapitható meg, akkor családokra nézve az V,kerületi

v elóljáróság,a családi kereteken kivül é lő magányos hajléktalanokra, jöedig a hajléktalanok központi Irodája utjáao maga a polgármester határoz. A főváros hatóságának a Segélyért folyramodókat orvosi vizsgálat alá kell bocsátani. A közssegély nélkül megélni nem tudó szegényeket az a község /város/ segélyezi, illetve látja el, amelynek területén azok a segélyezés szükségéinek beálltakor tartózkodnak: /tartózkodási hely/. A tartózkodási hely a ©ónban a segélyezett la leóhelyé tői kiadásainak m

egtó^ritését követelheti, ha azok összege a húsz pengőt meghaladja. Az"A" csoportba osztott munkaképtelen szegények se6<b'iyezésének módja: 3:zeretetotthoni ápolás, kjfszeretetotthoni gondozás,családi gondozás és végül nyilt segélyezés, Szere^jyettothoni ápolásra csak magyar államiolgár és budapesti lakos tarthsi t igényt és c rak kivételes eseteiben külföldi állampolgár, vagy vidélki lakóhelyű szegény, minthogy a szeretetotthoni férőhelyek a jövőben al kifejezetten intézeti ápolásra szoruló szegényeknek tartandók fenni, ezek elhelyezésének biztosítására a polgárL mester elrendelte, hogy a szeretetotthonokban már fel vett,de intézeti ápolásra nem szoruló s:zegények onnan megfelelő más természetű gondozásra, a szükség szerint fokozatosan kihelyeztessenek, /folyt, köv./