Magyar Országos Tudósító, 1938. május/2
1938-05-23 [181]
— FELMENTETTÉK A CSÖMÖRI KÁNTORTANÍTÓT A VELE SZEMBEN HANGOZTATOTT VÁDASKODÁSOK TEKINTETÉBEN, Káli István csömöri kántortanító ellen egyes* gondjaira bizott elemista kisleányok szülői különféle panaszokat hangoztattak, sőt állítólagos "erkölcsbe vágó cselekmények" cimGn bűnvádi feljelentést is tettek ellene a Ag ügyben, amelynek során Káli Istvánt állásától felfüggesztették, a pestvioéki kir. ügyészség - az adatok kivizsgálása után - nem vállalta a vád. képviseletét} igy magáninditvány folytán került az ügy a pestvidéki törvény* szék Szilágyi-tanácsa elé 8 Az ügyben a törvényszék Szilágyi-tanácsa zárt tárgyalást tartott, majd a nyilvánosság előtt hirdette ki Ítéletét, amelyszerint Kéli Istvánt az ellene emelt vádak alól felmentette, azzal a megokolással, hogy konkrét adat a vádlott bűnösségére nézve nem merült fel, A törvényszéki Ítélet indokolása rámutatott, hogy egyáltalán nem tekint- " hető valószínűnek., mintha az ötven év körüli, komoly gondolkozású nyolcvan kisg^/v ?mek jelenlétében meg nem engedett, erkölcsbe vágó üzelmeket követett volna el, A törvényszék megállapítása szerint a vádlott Inkább hajsza áldozata, hiszen Kálit annakidején csupán egyetlen szótöbbséggel választották \ olt meg csömöri kánt or tani tóvá, nyilvánvaló tehát, hogy sokan nem akarták az o megbízatását , ezek a szülők azután nyilván ellene fordultak és ezt az eszközt is megragadták arra, hogy ártsanak neki 0 A törvényszék mindezek mérlegelésével felmentő ítéletet hozott,, Az érdekelt szülők egy része az ítélettel szemben fellebbezést j elentett be a királyi táblához, /MOT/Ky, — ZU TAR ÜGY, , 0 /li folytatás,/ Az i rátok ismertetése után dr. Bartha János kir, f őügyé szhe lyett es sz°lalt fel és hangoztatta, hogy a vádlott cselekménye nem szándékos emberölésnek, hanem gyilkosságnak minősítendő, mert actebok vannak arra, hogy Tar Lajos napokon át lesett az áldozatára, sőt olyan kijelentést tett, hogy leszámol vele. Jobbágy Le-ios dr. védő viszont arra kérte a táblát, hogy a vádlott Javára állapitaa meg, hogy a terhére rótt cselekményt erős felindulásban követte el. Az utolsó szó jogán f elszólalt maga Tar Lajos is, aki megismételte az elsőblróság előtti védekezését, mondván, hogy gyilkolni nem akart és semmi esetre sem a sértettet, mert hiszen az ő anyagi romlásának az oka tulajdonképpen Romén Iván ügyvéd, akinek az irodájában do lúgozott a sértett. A kir„ tábla megsemmisítette az elsőblróság Ítéletét és mellőzte a vádlott javára az enyhítő 92-ik paragrafus alkalmazását s Tar Lajos büntetését tizévi börtönben állapította meg, A tábla ítéletének indokolása hangsúlyozza, hogy a vádlott lelkében már régóta elkeseredés forrongott azok ellen, akik anyagi romlását előidézték. De az ölési szándék csak a cselekmény elkövetésekor robbant ki a vádlottból azért, mert ekkor ugy látta, hogy a sértett ismételten ti "evezette őtj mert olyan időre .rendelte magéhoz, amikor nem fogadhatta, mert az esküvőjére akart utazni. Épp ezért a vádlott terhére a gyilkosságot megállapítani nem lehetett, de nincs helye annak sem, hogy a vádlott ja^vára az erős felindulást megállapítsa a biróségc A tábla itélete nyomban jogerőre emelkedett, mert azt ugy a főügyész, mint a vádlott és "védő j.s megnyugvással tudomásul vet t ék 0 /MOT/G,
