Magyar Országos Tudósító, 1938. május/1

1938-05-04 [180]

/A CSEH HáRDiS A VILÁGSAJTÓBAN, Folytatás 1./ "A békeszerződések megkötése alkalmából lefolyt csaták nem voltak diplomatákhoz méltóak". Ilyen sajnálatos körülmények utan, mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia felosztása ás a gyászos trianoni béke volt, 1920-ban a kiváló Apponyi Albert gróf még egyszer megpróbálkozott észretériteni Európát. Sz. Va. : "Ne rendelkezzetek népeink fölött ugy, mintha azok nllatcsordak voinának", örökre visszhangzani fog a népek lelkiismeretit rr különösen azokében, akik szerencsések voltak megőrizhetni szabadságukat. Annakidején Apponyi felvetette az orvoslás egyetlen mód" ját, - mondóta Bonnamour - népszavazást kért a régi osztrák-magyar területeken. De ezt a legitim követelést könyörtelenül visszautasította Tardieu, aki ezúttal nyíltan bebizonyította a magyarok iránti ellenszenvét, Jean Pierre Gérard /Georges Rou#/ a La Petité Gironde-ban értékes cikkben számol be a csehszlovák kérdésről, "Franciaország népének elsősorban tudnia kell azt, hogy mit hivnak Csehszlovákiának" irja a kitűnő tollú francia iró. Rávilágít arra, hogy Csehszlovákiában a kisebbségek száma meghaladja az uralkodó nép számát; hogy ez az állam semmilyen szempontból sem egységes még erkölcsileg sem, hiszen 1919 előtt soha a történelem folyamán Hemmilyen kötelék sem fűzte össze népeit. Ezért igaza van annak az angol államférfinak, ak i a napokban azt kérdezte, nem volna-e jó tudni, mielőtt mások elhatározzák, hogy megvédik Csehszlovákiát, hogy Csehszlovákia meg akarja-e védeni önmagát? Jean Pierre Gérard ravilágit arra, hogy Garvin, az Observerben is bangsulyozt , hogy háború esetén a cseh hadsereg fele az ellenséggel rokon s z e n v e z sjé k • A tétek szövetkeztek a ruthénekkel és a magyarokkal autonóm to re leveseikben. Nem csoda, hiszen a térképet nézve szembeszökő, hogy & tótok, ruthánek és magyaroklakta vidékek földrajzi egységek és igy ez a paktum is jelzi visszatérésüket a Dunavölgyébe, az 1919 előtti államalakulat keretei közé, "Az az egy bizonyos, hogy mindig a föld diktálja a tőrré,«4 nyéket". a franciákat az 1924-es szerződés asak a külső támadásokra vonatkozólag kötelezi, ós igy a csehszlovák állam népeinek belső ügyel a franciákat semmi körülmények között sem érinthetik, - fejezte be cikkét Jean Pierre Gérard, Bár a nagyhatalmakat ma inkább a cseh kérdés érdekli, Magyarország nemcsak kisebbségeivel kapcsolatban szerepel a. nemzetközi sajtóban. a Magyarországgal foglalkozó olkkek közöl a zürichi Weltwoche tárgyalja legtárgyilagosabban Magyarország szerepét a Dunavölgyében. Asvájci lap elsősorban visszautasítja a világsjató egyes orgánumai által terjesztett vészhírt, mfily szerint Ausztria után Hitler Magyarországot készül bekebelezni. a német szomszédság jelentőségét gazdasági szempontokból vizsgálja a Weltwoche. Magyarország terményeinek felvevő piaca a német birodalom, viszont a mai Magyarország tul kicsi ahhoz, hogy.:az egész német blrodal-" mat ellássa; egy nagyobb Magyarország azonban Németország éléskamrája le»# hetne. Ez okból érdeke Németországnak a trianoni béke revizioja. Nem titok az, hogy Ma-yaországon széles körökben remélik a né$et dinamikától a magyar probléma megoldását. A faji különbség azonban a két ország között olyan természetes válaszfal, mely ismét Magyarországra hárítja egy történelmi misszió teljesítését. 400 évvel ezelőtt Magyarórazagnak kellett a Nyugatot a török ellen védelmeznie, mest arra van hivatva, hogy Európa . egyensúlyát védje. Ez Magyarország történelmi szerepe, fejezi be a Weltv* woche• a német sajtó több francia újság vezércikkéből idéz, a Grisgoire-on kivül a "se ®ais tcut", a "Journal des Débats", a "Dcpeche de Toulouse" közöltek cikket, melyekről a svájci National Zeitung megjegyezte: "francia segítség a németeknek Csehszlovákia ellen". a világsajtó mai képe mindenesetre azt mutatja, hogy világ . közvéleménye'mégegyszer nem lesz haj1rndó csehek által félrevezettetni I m$gát•/MOT/B,