Magyar Országos Tudósító, 1938. május/1
1938-05-04 [180]
HÍREK „ELŐADÁS A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN, A Külügyi Társaság ifjúsági csoportja szerdán délután técsó'i Móricz Kálmán elnökletével ülést tartott. Az ülésen Szőke Endre vezérkari százados, a társaság meghivott előadója a külpolitika és a háborjl valamint a magasabb hadvezetőség összefüggéseivel foglalkozott. Az előadó rámutatott arra, hogy a külpolitikai tevékenységnek és célkitűzéseknek a hadvezetéssel való szoros összefüggései mennyire ismeretlenek a magyar közönség előtt, ami annak tulrjdonitható, hogy évszázadokon keresztül a magyarságnak alig volt beleszólása a monarchia katonai és külpolitikai vezetésébe, Igy az államvezetésnek ezzel.a két fontos ágazatával a magyar államéletnek lassan minden kapcsolata megszakadt, a magyar társadalom látóköre és Ítélőképessége pedig ezen a téren fokozatosan összezsugorodott. Nem csodálható tehát, hogy katonai és külpolitikai kultúránk aláhanyatlásának ebben a korszakában a két állam_ vezeté si ágazat szoros kapcsolatának tudata is teljesen homályba borulta Az előadó ezután az 1850, évi németországi eseményekből, szabadságharcunkból, az 1866 évi porosz-osztrák és az 1870_71 évi porosz-francia háborúból, valamint a világháborúból vett példákból illusztrálta a külpolitika és a hadvezetés összefüggéseit,, a külpolitikai célok kitűzése, a háború előkészítése,- megindítása és lefolytatása szempontjából. Kiemelkedett az előadásból az a rész, melyben az előadó az 1848-49, évi szabadságharc egyes eseményein és á szedáni csatához vezető hadmüveleteken a politikai és hadvezetés közötti összhang " A hiányéinak súlyos következményeit szemléltette. Figyelemreméltóak voltak továbbá azok a részletek, melyben a központi és az antanthatalmaknak a világháborúra való felkészülését ismertette. Az antant hatalmak, de különösen Franciaország politikusai nagy célkitűzéseiknek megfelelően következetes céltudatossággal készitették elő népeiket a nagy küzdelemre. Ennek a céltudatosságnak az eredménye volt az, hogy a negyven milliós demokratikus Franciaország a világháború elején nagyobb hadsereget állított fegyverbe, mint a hatvanötmilliós, militaristának kikiáltott Németország, A Monarchia és Németország nem tettek ilyen erőfeszítéseket a háború előkészítésére, 1914-ben egyenkint körülbelül 2-2 millió hadrafogliató, de katonailag ki nem képzett emberük volt. Öszszesen tehát négymillió fővel erősebben vonulhattak volna ki a világháborúba, ha arra kellóképpen előkészülnek. Ez a készületlenség már magában hordozta a háború elvesztésének csiráját, amit későbbi nagy katonai SÍT kereink sem tudtak már jóvátenni. Az előadást számos hozzászólás és élénk vita követte,/MOT/ttu /A Mágnes nyilatkozata a magánalkalmazotti kamaráról, Folytatás .1./ A szövetség ezenkívül minden erejével szorgalmazni fogja a már eddig hozott magánalk "Imazott 1 törvények gyors és hatásos végrehajtását c A Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége mindig távoltartotta magát a napi politikától, azonban a mostani nehéz sorsdöntő időkb/n Őszinte szívvel ajánlja minden magyar magán alkalmazottnak, hogy C ártsa magát szigorúan ahhoz az Irányvonalhoz, amelyet a legelső magyar ember a Kormányzó ur őfőméltósága jelöl ki a nemzet számárao /MÖT/Vr, A VOLT HADITENGERÉSZ ÖNKÉNTESEK ÖSSZEJÖVETELE. A volt cs„ és klr. haditengerészet egyéves önkéntesel kedden tartották országos összejövetelüket a Belvárosi SÖröző-óttormelben. Az összejövetelről hódoló táviratot intéztek vitéz nagybányai Horthy Miklóshoz, Magyarország kormányzójához. /MOT/B. A FÉSZEK KÖZGYŰLÉSE. Május 20-án, pénteken délután hat órakor tartja i évi rendes közgyűlését a Fészek-klub, határozatképtelenség esetén május J 27-én, pén-ceken este 10 órakor, A közgyűlésen a hivatalos tárgysorozaA trtt térgyalják./MOT/B.