Magyar Országos Tudósító, 1938. május/1
1938-05-09 [180]
/A MAGYAR TUDOMÁNYOS AK D1411A ílíNLTI KÖZÜLESE. Folytatás 5./ Sered 1 Juszti ni án hercegpr ímás beszéde* Sered i Jusztinián dr. bidoros hercegprímás az Akadémia ünnepi közülésén "Szent István törvényei a római jog:;"! és az egykorú kánon joggal összehasonlítva" cimmel tartott elő-dást. Megállapított a, hogy Szent István keresztény királyságot alakított, hogy a Kárpátok medencéjében évezredekre biztosítsa nemzetének fennmaradását az európai keresztény népek között. Ezért is, d.e mint meggyőződéses katolikus magyar ember is országát a régi hagyományok: a magyar szokásjog tiszteletben tartásával keresztény alapon szer-ezte meg. Ehhez képest magyar és keresztény szellemben szerkesztette meg törvényeit* Dekrétumait is, melyeknek I, könyve tiz fejezetben fiához, Imre herceghez intézett atyai -intelmeit, II, könyve pedig ötvenöt fejezetben tulajdonképpeni törvényeit tartalmazza, de amelyek, a. dolog természeténél fogva nem terjedtek kl a jog egész területére, h nem csiipán zokra az ügyekre szorítkoztak* -melyekre vonatkozóan uj törvényes rendelkezés vált szükségessé, mert a régi magyar szokásjog reájuk nem volt alkalmazható. Ilyenek az egyházzal és a királysággal kapcsolatos ügyek, r melyekre voivtkozóan a Szentkirály Dekrétumai II. könyvéhez irt elöszcvábTi maga mondj a: "Es mivelhogy minden nemzet ez ő tulajdon törvényei szerint kormányoztatik, pzért Mi ls országunkat Isten akaratából kormányozván, mind a régi, mind a mostani császárok példájára szabtunk módot a mi népünknek, hogyan éljen tisztességes háborúság nélkül való életét, hogy - valamint isteni törvényekkel gazdagittatott - azonképpen világi törvényeknek ls alávetessék." Szent István azon törvényeinek, amelyek nem teljesen az 6 egyéni alkotásai* közvetlen vagy közvetett forrásaiként a következük volnának megjelölhetők: az ősi magyar hagyományok vagy jogszokások; az egyházi törvényeken keresztül, de azokt°l függetlenül ls a. régi keresztény római császárok törvényei; aSzentkirály korában hatályban levő Írott és Íratlan egyházi törvények s végül az egykpri keresztény államok világi törvényei. Fejtegetései során a bíboros hercegprímás a régi keresztény romai császárok törvényeit, valamint a Szentkirály idejében hatályban levő egyházi törv nyéket hasonlított a ösaze Szent István DeletérumalVal s az egyháizi törvények hatását állapitocta meg. Aki Szent István törvényeit a régi keresztény római császárok törvényelvei és a XI. század elején hatályban levő egyházi törvényekkel összeveti, könnyen megállapíthatja, hogy "rBzentkirály Dekrétumai az utóbbiakat sok esetben, legalább értelem szerint visszatükrözik; a római jog szigorúságát pedig a szeretet vallásainak hatása alatt szinten mérséklik. A nagy király a Szentháromság egy Isten megvallásával törvénykönyvén keresztül is igazi keresztény uralkodónak mutatkozik, akárcsak Justinian császár. Szent István vallásos meggyőződésből és a nemzet'érdekéből hangsúlyozza, törvénykönyvében, hogy a király katolikus legyen. Ugyanazon indítóokok^ alapján az állam életében is a szent vallásnak adja az első helyet. Trónjának várományosát pedig buzdítja, hogy kövesse ezt a szent vallást, hogy majdan jó pél : át rd hasson alattvalóinak, mért akinek hite hamis, vagy aki'hitét jöcselékedetekke 1 nem v allj a meg, az nem országolhat tisztességgel. A bíboros h rcegprimás a. további akbsn fejezetenként hasonlította öszsze a keresztény rovsa.i császárok törvényeit ? az akkori egyházi törvényeket Szent István Dokritumaival s rend kivül érdekes tanulmányának befejezéseképpen hangsúlyozta, hogy igazi keresztény és magyar szellem irányito* ta Szent István törvényhozását. Ez a szellem járta, át minden cselekedetét és egész életét. Ez helyezte biztos alapokra'és tartotta fenn közel ezer esztendőn keresztül sokat hányatott országát. Viszontagságos történelmünk bizony a ág rá, hogy csak ez tarthatja fenn mártír nemzetünket és hazánkat a jövő századok viharai között is, mert csak ez ad erőt a Szentkirály Intelmei szerint, hogy a balszerencse le ne sújtson bennünket, hanem hogy saját nemzeti hagyományaink és a. kereszténység szellemében végzett munkánkba és Istenbe vetett bizalommal küzdjünk a jobb jövőért. . Percekig ünnepelték a közülésen megjelentek a fclporos hercegprímást előadásának elhangzása után. /Ezután tartotta, meg Hőman Bálint kultuszminiszter előadását. Lásd MOT 3., 4, és 5. kiadását./ IA . /Folytatása következik./
