Magyar Országos Tudósító, 1938. április/2
1938-04-20 [179]
FERENCZY KAROLY 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. április 2o. -—ÉRVÉNYTELEN A TARTÁSDÍJRÓL VALÓ LEMONDÁS, HA A VALÓPER GYORS BEFEJEZÉSÉÉRT TÖRTÉNT. Érdekes végitéletet hozott a budapesti kir. törvényszék, mint fellebbezési biróság dr. Barabás Ernő tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után. A perbeli tényállás szerint a peres felek, mint házastársak megszüntették az életközösséget és a feleség a férje ellen^ideiglenes nőtartás cimén pert indított és ezt követőleg a beadta a válókeresetet is. A tartásdíj iránt folyamatba tett perben a biróság jogerős marasztaló ítéletet hozott, végrehajtás terhe mellett kötelezte a férjet havi 2oo pengő tsrtásdij megfizetésére. Ezután került sor a válóper érdemleges letárgyalására. E tárgyalást megelőző napokban a férj üzenetet küldött a feleségének, hogy a vélópörben terjedelmes védekezést fog előterjeszteni, ellenezni fogja a válás kimondását és a maga igazságának bizonyítására egy egész sereg tanú kihallgatását kéri. Az asszonynak azonban sürgős volt a válás kimondása, épp ezért tárgyalások indultak meg az ügyvédek és a házasfelek között is a válóper gyors lebonyolítása érdekében. A férj kijelentette, hogy a védekezéstől csak akkor áll el, ha ezzel szemben a felesége lemond minden néven nevezendő tartásdíjról. Ezt az ajánlatot az aszszony elfogadta és a következő nap megtartották a válóperbeli tárgyalást és mivel a férj egyáltalán nem védekezett,* a biróság felbontotta a házasságot. Amikor a válóperbeli Ítélet jogerőre emelkedett, az asszony a tartásdij perben hozott marasztaló itálet alapján végrehajtást kért a férje ellen looo pengő elmaradt nőtartásdij behajtása érdekében. Lefoglalta férjének a fizetését és lakásának több értékes ingóságait. A férj ezek után beperelte a feleségét és a végrehajtás megszüntetését kérte e járásbíróság előtt. A kiderült tényállás alapján a férjet ugy a járásbíróság, mint most a törvényszék fellebbviteli tanácsa keresetével elutasította. Az Ítélet indokolása hivatkozik az álland 0 birói gyakorlatra, amelynek értelmében a jóerkölcsökbe ütközik, tehát érvénytelen és birói oltalomban nem részesíthető az olyan megállapodás, amely szerint az egyik házasfél csak abban az esetben hajlandó a házasság birói felbontásába beleegyezni, illetve a válóperben a védekezését elő nem terjeszteni, ha a másik fél az őt egyébként joggal megillető vagyonjogi igényéről, a p erbeli esetben bíróilag már jogerősen megállapított, de ki nem egyenlített nőtartási dijáról lemond. Ez a lemondás a törvényszék megítélése szerint érvénytelen lévén, az looo pengő iránt foganatosított végrehajtás jogszerű, ugy,h ogy annak megszüntetése érdekében a férj által indított kereset alaptalan. /MOT/G, HUSZONHÁROM RENDBELI SZERZŐI JOGBITORLÁS. Hágenouer Károly bécsi szobrósz a budapesti kir. törvény szók előtt huszonhárom rendbeli szerzői jogbitorlás miatt pert indított a Csillárok és Világítási R.T. budapesti bej. cég s ennek igazgatói Spitz Dezső és Spitz László ellen, A kereset szerint az alperesek a felperesnek huszonhárom kis szobrát többszörösitették, a müvász eng? délye nélkül, s azt mint csillár-alakokat és lámpákat forgalomba hozták. Dr. Balogh Árpád kir. törvényszéki bíró előtt lefolyt bizonyítási eljárás után a törvényszék megállapította az alperesek terhére a szerzői jogbitorlást, att ö l birság terhe mellett eltiltotta őket s kötelezte 297o pengő kártérítés és 666 pengő perköltség megfizetésére. De ezenfelül megbüntette az alpereseket tiz pengőnként egy napi fogházra átváltoztatható 115 pengő pénzbüntetéssel, Egyb en elrendelte a szobrok készletpéldányuinak, valamint a sokszorosító műszereknek és segédeszközöknek az elkobzását is, /MoT/G„
