Magyar Országos Tudósító, 1938. április/2
1938-04-30 [179]
•uaapesi;, I»OÖ. aprixis ou, r \Vt^ évfolyam, 96 é szám, / A MONE> KÖZGYŰLÉSE. Folytatás 1./ A közgyűlés ut n közel ezer orvos részvételével folyt le a Bársony János serlegvacsora, amelyen a magyar orvos társ ad alomvezetőségén kivül számos közéleti előkelőség is megjelent. A•serlegbeszédet dr. Hüttl Tivadar dr. a debreceni egyetem sebészprofesszora tartotta, oki beszédében többek között a következőket mondotta; - Egy nagy ember emlékének nem akkor áldozunk a legméltóbban.ha őt mint egy'int, ha tulajdonságainak kiválóságait méltatjuk, hanem akkor, amikor számot igyekszünk magúnknak^adnl időnkint arról, mlképen'követtük tanításait és micsoda eredményeket értünk el ezek segítségével. Nekünk Is be kell számolnunk arról mlképen sáfárkodtunk'azokkal a koncsékkel, amelyeket Bársony János örökségképen reánk hagyott. Örökségének ápolását az utódok számára, megőrzését a MONE-ra bízta. Kénytelenek vagyunk szomorúan megállapítani azt, hogy Önzetlenül nemzetünk és rendünk érdekében folytatott munkálkodásunk minduntalan nehézségekkel találkozik, akadályokba ütközik. Sajnos a magyar keresztény társadalom körében ma sincs még meg az az egység, amelyre már csak a világpolitikai események szempontjából is nagyobb szükség volna, mint valaha. Orvosi rendünkre vonatkoztatva a megállapítást elszomorodott szívvel kell leszügeznünk azt a tényt, hogy vannak még keresztény orvosok, akiknek körünkben volna a helyük s ehelyett önálló elgondolások alapján külön utakon járnak. Pedig a magyar jöy;ő megmentése szigorú egységet parancsol. A különböze egyesületek alakításában sokszor nem a jelszó a fontos, hanem ugy látszik egyeseknek mindenáron vezéri szerepre törekvése* akik nem annyira tehetségükkel, mint inkább a maguk mögé felsorakoztatott mindennel elégedetlenek, törtetők segítségével akarják hatalmi törekvéseiket megvalósítani. Az önzetlenség nem erénye a "tmai társadalomnak. Súlyos hibája a mai nemzedékünknek az is* hogy túlságosan külsőségekben éli ki magát és vajmi kevés súlyt helyez az egyes mozgalmak belső tartamára. Minduntalan külföldi jpéldákra hivatkozunk, de nem vesszük tekintetbe azt, hogy azokban az országokban, amelyek a mai világpolitikai eseményeket egymásra halmozó időkben sikert siker után tudtak elkönyvelni, a fajt öntudat ad komoly súlyos tartalmat ezeknek a mozgalmaknak, Es a ml törekvéseinköt is csak akkor fogja siker koronázni, ha a különleges magyar lélekből fakadó faji öntudatot, ' annak felébresztését fogjuk minden tény-;' kedésünk középpontjába állítani. Ez kell, hogy az a szoros kapocs legyefi, ame^y bennünket, Hazánk sorsát szivünkön viselő magyarokat összetart a végső egyetlen cél a nemzet boldogulása érdekében. Az a nemzet, amely ezt nem látja be és önmagát elhagyja, öngyilkosságot követ el, A magyar történelem nagyjai ezeket az igazságokat már leszögezték, a tanulságokat azonban ezekből az igazságokból eddigelé sajnos csak idegen nemzetek vonták^ le. Az egyes embereket nem a hatalom, a rang, a vagyon alapján kell értékelni, hanem kizárólag aszerint, hogy milyen mértékben teljesítik a Haza' iránt a kötelességükét. Ezen kötelességek közé t rtozlk a családalapítás, a gyermekek nevelése, a jövő nemzetéről való gondoskodás is. A faji együvétartozás öntudatos hangoztatása minduntalan és minden téren, az eszerint élés és cselekvés legyén a mi vezérelvünk, mert eg edül ez képes a fellobbanó lelkesedést kitartó munkává átalakítani és a történelem elpusztíthatatlan lapjaira maradandó, a mrgyar dicső múlthoz méltó feljegyzéseket lrnl./MOT/Zn •B6ZÁGOS LtVELTÁR / n XTV K.szekció