Magyar Országos Tudósító, 1938. április/2
1938-04-30 [179]
JV1 Ja h O U .A o JJ A ö A U AZ ORSZ/GOS MEZŐGAZDASÁGI KAMARA JELENTÉSE AZ ÁPAILIS HAVÁBAN BEKÖVETKEZEI FAGYOK KIHATÁSAIRÓL A MEZŐGAZDASÁGBAN, A Meteorológiai Intézet megállapítása szerint az április 5-től 26-ig tartó páratlanul hosszú fagyos időszakban 21 napon volt az ország valamelyik vidékén talajmenti fagy és 17 napon még a fagy a másfél méter magas levegőrétegre is kiterjedt. Ezek közül 12 napon előfordult, hogy a talajmenti fagy erőssége legalább egy helyen az öt fokot ls meghaladta, A legerősebb fagyokat a Dunántúl északnyugati szélén és az Alföld középső részén észieltéko Sopronban és Szombathelyen több napon át volt 6-8 fokot elérő fagy és a legerősebb talajmenti lehűlést* 10 fokot ls Szombathelyről jelentették április 23--án<> Az Alföldön a legerősebb lehűlések Debrecenben^ a Hortobágyon, Kenderesen, Turkevén és Mezőtúron léptek fel, szintén több napon át meghaladták az 5 fokot, A legerősebb lehűlést 23-án észlelték, amiden a talajmenti minimum országszerte meghaladta vagy megközelítette az * 5 fokot és helyenként 6-8 felköt, Szombathelyen 10 fokot ért el 0 Aránylag csekélyebbek voltak a lehűlések az ország déli felében, ugy mint Somogy* Baranya ós Csongrád megyékben, valamint Pest, Csanád és Békés megyek déli részein, A keleti határszélen^, Szabolcs és Szatmár megyékben is mérsékelt 1rolt a lehtílésj a töbiii vidékhez képest* A fent emiitett időszak szokatlanul erős hidegei természetesen komoly kihatással voltok a mezőgazdaságra* Sulyosbbitoiag hatott ezen erős éjszakai lehűléseknél az* hogy nem csupán futólagos talajmenti fagyok voltakj amelyek csak rövid ideig tartanak és általában osak.kisebb leperzselődőseket okoznak, hanem a mostani lehűlések tartósaknak bizonyultak, az éjszaka több óráján keresztül és nemcsak közvetlenül d talaj mentén- hanem a fák koronájának a magasságában ls érvényesültek. Ezzel szemben némileg enjyhitőleg hatott a következmények tekintetében az, hogy a fagyokat megelőző száraz időszak folytán a növényzet általába* nem volt túlságosan nedvdús. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fagykároknak a terméseredményekre való végleges kihatás alt megítélni közvetlenül a fagy utáni napokban alig lehet. Az ilyen késői fagyok után a növényzet rendesen nagyon siralmas képet mutat, ebből azonban a terméshozamban is kifejezésre jutó végleges következtetést teljes bizonysággal még nem lehet levonnl ? mert sok függ attól, hogy a fagyok után milyen időjárás következik,; Ezidő szerint kétségtelenül előnyösnek mondható, hogy a fagyok után hűvös, részben oorus és csapadékos volt az időjárás, ami elősegíti azt, hogy r \ növényzet erős regeneráld képességét kifejthesse. Ezek előrebocsátása után és ezeknek f igyelembevételével je1 enleg általában a következeképpen Ítélhető meg a helyzet, A szántóföldi termények közül a gabonaféléknél a'mostani késői fagyok közvetlen hatása* tehát lefagyás alig észlelhető o Ami kis perzselődések tapasztalhat t°k, azokat a növényzet nagyobb károsodás nélkül ki tudja heverni, A gabonaféléknél e hidegeknek inkább közvetett hatása érvényesül, ami abban nyilvánul, hogy fejlődésük megakadt ós hetek óta alig mutat változást. Már több közvetlen kártétel tapasztalható a pillangós takarmánynövényeknél, lucernánál és lóherénél, valamint bükkönynél is, amelyeknek csúcshajtásai sokhelyütt lefagytak . Kedvezőbb májusi időjárás azonban ezt helyrehozhatja s a kártétel csak abban fo b jelentkezni, hogy e takarmányok a szokottnál később lesznek használhatók© A répavetések a fagyok idejében általába! még nem keltek ki, mert kelésüket a száraz időjárás hátráltatta. Ott azonban, ahol a talaj .nedvessége előmozdította a kelést, a répavetések igen számottevő fagykárt szenvedtek és sokhelyütt kiszántásra és ujravetésre került a sor 0 Hasonló a helyzet egyéb korai tavaszi növényeknél, mint például a lennél, ^mely szintén erősebb f sgykárt szenvedett ott, ahol már kikelt, A turgonya általában szintén nem kelt még ki, csupán egynémely vidéken a korai burgonya s ennek kikelt hajtásai le— f: fagytak, de ennél remélni lehet a tart a lók rügy éknek a kikelését. Itt a kártétel tehát inkább abban fog mutatkozni, hogy a korai burgonya megkérj sik fejlődésében. A kukoricánál általában kártétel nem észlelhető,mert az ;/ még nem kelt kl a /Folytatása köve-kezik./ l 1 *
