Magyar Országos Tudósító, 1938. április/2

1938-04-27 [179]

XAVIER VALLAT FRANC IA KÉPVISELŐ ELŐADÁSA SZENT ISTVÁN SZELEMÉRŐL* A Magyar Külügyi Társaság szerdai, nagy érdeklődéssel kísért ülésén Xavier Vallat, az ismert magyarborát francia képviselő tartott rendkívül érdekes előadást "Szent István és a nyugat" cimmel a szentlstváni szellemről. Az előadáson megjelentek Nagy Emil és Lukács György volt miniszterek, Tormey Géza államtitkár, bár

u Láng Boldizsár, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Villan! Lajos bár^ követségi tanácsos a külügyminisztérium képviseletében, Balogh Elemér, gróf Csekonics Iván X felsőházi tagok, Mendelényi László, a pestvidéki tö"vén; szék elnöke, Gömöry-Laiml László, Forster Pál báró és sokan mások. Az ülésen gróf Zichy Ernő elnökölt, aki meleg szavakkal k"szöntötte a f ranc 1 a vendéget. Xavier Vallat már négy évvel ezelőtt is el$édást tartott Budapesten, ő a francia képviselők középeurópai osepoatja magyar'tagozatának a vezető je, jobboldali képviselő, hü fia. a katolikus egyháznak, aki mint a magyarság őszinte barátja a francia parlamentben és közéletben élénk tevékenységet fejt ki a magyar ügy érdekében. Xavier Vallat előadása bevezetésében elmondotta, hogy most negyedszer jár Magyarországon, őszinteséget, szeretetet talált Itt és a találkozások gyakorisága tette, hogy Magyarország őszinte barátja lett. Ezután "aegemlékezett négy évvel ezelőtt éppen a K

ülügyi Társaságban Franciaország középeur°pai polltikájár

u

l tartott előadásával kapcsolatban Pékár Gyuláról, Hangoztatta, hogy Pékár Gyulában az európai szellemű, minden nyugati ország kultúráját és történelmét ismerő államférfit látta, - Szent István szellemének tiszta hagyományából. Szent István szelleme ezer éven át fenntartotta Magyarországét és most a jubileumi év alkalmából mint francia ember is hódolattal és tisztelettől emlékezik meg róla. Hangoztatta Xavier Vallat a továbbiakban, hogy a történelem nem halott dolog, a nagy ki rályoknak szelleme, akarata és példája él a nemzetbén. A nagy költők sa.i ót ja, hogy müveik elbírják a századok . . - • _-í - T.X múlását, 'éppen ugy a nagy klrályfk, államférfiak szelleme ls hat századokon át. A keletről jött, magy ars á,g számára Szent István független királyságot alapitett, ezt ányugatl kereszténység bástyájává tette. Nagy választás előtt állott 'az országalapit

u király, hisz a magyarságot szokásai, nyelve, faj rokonsága, kelethez csatolta; de állsmférfiui zsenije megérezte, hogy a nyugat felé kell fordulnia. Nem mint hűbéres, hanem mint szövetséges fordult nyugat felé,az időbeli hatalom elismertetéséért a szellemi hatalom képviselőjéhez fordult. Xavier Vallat ezután részletesen kifejtette, hogy az a tény, hogy francia pápa adta Szent Istvánnak a királyi koronát, szoros franciamagyar kapcsolatoknak nyitott utat. A francia barátok voltak az elsők között, ekik a kereszté/á#séget Magyarországon meghonosították és egyúttal a nomád lovas népnek*', az akkori nyugati civilizációt tanították. Szent István utódai az első király választását mindig jóváhagyták. Az ezeréves Magyarország hü maradt nyugathoz és ezt a hűséget sokszor vérével fizette meg. A magyarság századokon át nyugat bástyája volt az ázsiai barbársággal szemben, ezen a bástyán rést üthettek, áttörhették, de ez a bástya mindig megmaradt. Nyugat azonban sokszor hálátlansággal fizette meg ezeket a szolgálatokat és különösen a világháboru után. Megérti, hogy - x? a magyarok ezért néha keserüséggel^gondolnaky maguk között a nyugatra^ Számára kényes erre a dologra válaszolni, de őszintén megteszi. . A világháború utáni szerződések magukban hordozták gyengeségüket, mert primitív elven épültek fel. Rámutat arra, hogy a nemzetiségi elvnek megtörtént alkalmazása *, _milyen bomlasztó erőt indított útjára: a törzs gondolatának a győzelme volt az állam gondolata felett. Franciaországban is a nemzetiségek egész sora él, az állam és a szellem ereje egyesítik őket. Magyarország a EunavöÍgyében, miközben / évszázadokon át védte a Nyugatot/ a maga asszimiláló erejével és szelle1 mével egyesíteni tudta az itt élő nemzetiségeket; most a faji misztloiz/ mus kiélezése szétszórta azokat. A történelmi hivatást betöltő Magyarort szág a pángermanizmus ős a pánszlávizmus között vergődik. ; /Folytatása következik./