Magyar Országos Tudósító, 1938. április/2
1938-04-27 [179]
/Erélyes intézkedéssel szüntetik meg a burgonya, hagyma és zöldséghlányt-,/ ' /Folyt. 1./ továbbra már nem kell tartani, söt ha * jelenlegi helyzetben rövid időn belül lényeges enyhülés nem következik be, ugy a helyzet javítása ercekében további szigorú intézkedések, ugy mint esetleg a budapesti burgottraellát^spak egy szerv útján' való lebonyolítása vagy a szükségletnek rekvirálás utján való biztosítása, esetleg a burgonyának külföldről való behozatala is megfontolásra kerülnek. /MOT/StíuVr, FI H E.. K KTJNCZ ÖDÖN ELŐADÁSA" A RÉSZVÉNYBŐL ÉS RÉSZVÉNYESRŐL" * kz Országos Nemzeti Klub szerdai évadzáró összejövetelén Kuncz "dön egyetemi tanár tartott elöadást "A részvényről es részvényesül Kuncz Ödön e S^ er . ekelStt „ra matatott rá Kuncz professzor, hogy vaLx. 1 . ,„< mf A a MrnkaÁü részvényes nélkül nemcsak egészséges gazdasági eie£t nanem sHíŐfalSSSS^tt^ó kultúrát sem lehet elképzelni. A yulődf részvISy az^J^T^é^SB^ amely a legkisebb tőkepatakocsk ucr ?í ll tudia állítani a nagyszabású gazdasági célok szolgálatába. A valódi &«?é&^^Ráito^fr4r^W^ nagy hasznának, amidőn abban «í™^v tnSa;ékoskp* ,/ " :,2e Posztályt, hanem a munkások tömegét is ré!???if ÍS-^ f ^ r,sasá g° lí gazdasági jelentőségének bizonyítására ?. i, srra, nogy Magyarországon 1934-ben a 3224 magyar részvenytarhivatk 1 f dzel 3 milliárd saját tőkéjével és az ált»i r Kezelt 5 milliárd tTerigő „.il idegen tőkével a nemzeti vagyon töb*> mint egynegyed részének sorsát tartotta kezében. A háború után teljesen felborult az a logikus reláció, amely a részvénytársaságok tiszta vagyona a részvény belértéke között áll fenn^- mert a magyar részvény belértéke nem abban az arányban csökkent, aminőben a háború és az av;t követő súlyos események hatására a magyar vállalatok tiszta vagyona. Enne& pedig oka az, hogy úgyszólván valamennyi magyar részvénytársaság.^&O és fcSztJtt nyakra-főre alaptőkéi elemezéseket vitt kereszt ül, és aa> yJ részvényeket részben vagy egészben, úgyszólván minden komoly ellenérték nélkül idegen személyek kezére juttefc ta„ Ez a részvény infláció « minimumra csökkentette a valódi részvények kvótáját s alapjába /"ondi tette meg a tőketársadalom bizalmát. Az úgynevezett inflációs alaptőkefelemelések a részvények valóságos nevetekének alig egy százalékát juttatták a vállalatoknak. Elővételi jogot nem biztosítottak, vagy ha biztosítottak is, nem az egész uj ré-aavényvolumenre adták azt és az addigi részvények számát nemcsak, hogy megduplázták^ hanem ötszörösére, tízszeresére, százszorosára, stb. emelték fel, teljesen atomizálva a részvényesek kvótáját. Akadt vállalat, amely 165.000 darab részvényt négy év alatt 3,425.000 drb-ra, 700 drb. békebeli részvényt 300.000 darabra hígított fel. Rámutatott ezután arra, hogy a részvények nimbuszát tönkretevő ezt a müveletet s magyar bírói gyakorlat csak post festa minősítette a jóerkölcsbe Ütközőnek*! A mai teendő annak a kérdésnek a megvizsgálása, hogy van-e, lehet-e jövője ismét a valódi magyar részvénynek? Hangsúlyozta, hogy egyéni kezdeményezéssel és egyéni felelősséggel vehetett, továbbá takarékoskodó tőkések bizalmára épített, részvénytársasági magánvállalkozásra a magyar gazdasági életnek feltétlenül szüksége van. Valódi részvény és bizakodó részvényes azonban Magyarországon is csak akkor lesz, ha megteremtjük azt a részvény jogot, amely a részvényben elhelyezést kereső tőkének ugyanazt a védelmet adja meg, mint az egyéb kulturállamok, amely a kellő cbjektiv garanciák felállításával a köztudatba szuggerálja ismét azt az Igazságot, hogy a részvénytársaság els%\ÁA sorban a részvényesekéi V A reformnak a megfelelő vezetés biztosításának Irányában A kell haladnia, melynek eszközei: a helyes szelekció, a nyilvános kritika U lehetősége, az egyéni felelősség és a szakszerű, független ellenőrzés* /Folyt.köv,/
