Magyar Országos Tudósító, 1938. április/1

1938-04-05 [178]

Szerkesztésért és kiadásért felelős * FERSNCZY KÁROLY. 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. április 5. JOBB POLGÁRI CSALÁDNÁL EZÜST EVSKÉSZLET, PERZSABUNDA ÉS SZUSTRÓKA NEM LUXUSTÁRGY. í Böhm Alfrédné magánzónő lakását betörők kifosztották. A lakás;, illetve az abban felhalmozott ingóságok 24ooo pengő erejéig biztosítva voltakba Magyar-Francia Biztosító társaságnál. Böhm Alfrédné összeirta a b3 törők által elvitt ingóságokat s azoknak 156oo pengőben felszámitott értékét követelte a biztositó társaságnál. A Magyar-Francla azonban megtagadta a kárösszeg kiegyenlítését, mert a biztosítási kötvény egyik pontja szerint az olyan tárgyak, amelyek műért ékkel, vagy'kedvtelési értékkel bírnak, tehát az arany és ezüsttárgyak, drágakövek, ékszertárgyak, órák,^ festmények, csipkék és hasonló jellegű ingóságok csak akkor tekinthetők biztosítottnak, ha azok a kötvényben egyenként és külön megnevezve, valamint értékelve vannak. A biztosítási kötvényben csak egy aranyretikül volt felemlítve és értékelve ezer pengőre, de a betörők által ellopott egyéb ezüstnemüek, festmények, drága csipkék és különböző ékszertárgyak feltüntetve nem voltak. Dr. vitéz Szathmáry József kir, törvényszéki biró a biztosítási kötvény e kikötése alapján az ékszertárgyak és más kedvtelési értékkel biró ingóságok ellopása folytán főimerült kárt nem is Ítélte meg. De mégis marasztalta az alperes biztosító társaságot 43oo pengő megfizetésében. A tolvajok elvittek ugyanis egy rendes ezüst'eVőkészletet• A bíróság ennek az értékét megítélte Olyan Indokolással, hogy az ezüst evokészlet egy jó polgári háztartás rendes berendezési tárgyát képezi; Megítélt a felperes számára ezer pengő kártérítést a bíróság egy perzsabunda értéke fejében, megítélte továbbá az ellopott ezüstróka, egy perzsaszonyeg, egy csipke asztalterítő értékét is olyan Indokolással, hogy ezek az ingóságok egy jó polgári háznál nem tekinthetők kivételes luxuscikknek. /MOT/ G. — AZ INJEKCIÓVAL JÁRÓ TROMBÓZISVESZÉLY KOCKÁZATA A BETEGET TERHELI. Dudás Dezső volt magánhivatalnok a MABI egyik kórházának belgyógyászati osztályán volt ápolás alatt. Az egyik alorvos injekciós kezeléssel gyógyította. A Betegnek később vizenyősen megdagadt a jobbkarja, majd trombózist kapott s emiatt hosszabb időn át munkaképtelenné vált a beteg. Dudás Dezső azt állította, hogy az injekciót helytelenül adta az alorvos, mert a befecskendezést nem az érbe, hanem az ér mellé, a szövetekbe adta. E műhiba folytán a MABI-tól havi 6o pengős életjáradékot követelt. E perben dr. Tóth László kir. törvényszéki biró megkereste az Igazságügyi orvosi tanácsot, amely' szakvéleményében kifejtette, hogy az Injekció következtében lehetslges, hogy a bőralatti vivőerek egyikében rögösödés támadt, De az ilyen rögösödések injekciók alkalmazásánál akkor is létrejöhetnek, ha a kezelőorvos az injekciót szabályszerűen, a vlvőérbe adja. A törvényszék magáévá tette az orvosi tanács szakvéleményét és a felperest keresetével elutasította azzal az indokolással, hogy a felperes egészáégi állapotában beállott hátrányos változás az injekció következtében, de az orvos hibája, mulasztása és gondatlansága nélkül is beállhatott. Az ilyen hátrányos következményekért a felelősség nem terheli sem az orvost, sem azt az intézményt, amelynek kebelében működik,mert az ilyen veszélyt a gyógyulást keroső betegnek kell viselniej annál is inkább, mert a beteg egyéni adottsága és a természet eddig meg kifürkészhetetlen erői okozhatták a bajt, /MOT/ G.