Magyar Országos Tudósító, 1938. április/1

1938-04-05 [178]

Szerkesztésért és kiadásért felelős * FERSNCZY KÁROLY. 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. április 5. JOBB POLGÁRI CSALÁDNÁL EZÜST EVSKÉSZLET, PERZSABUNDA ÉS SZUSTRÓKA NEM LUXUSTÁRGY. í Böhm Alfrédné magánzónő lakását betörők kifosztották. A lakás;, illetve az abban felhalmozott ingóságok 24ooo pengő erejéig biztosítva voltakba Magyar-Francia Biztosító társaságnál. Böhm Alfrédné összeirta a b3 törők által elvitt ingóságokat s azoknak 156oo pengőben felszámitott értékét követelte a biztositó társaságnál. A Magyar-Francla azonban megtagadta a kárösszeg kiegyenlítését, mert a biztosítási kötvény egyik pontja sze­rint az olyan tárgyak, amelyek műért ékkel, vagy'kedvtelési értékkel bír­nak, tehát az arany és ezüsttárgyak, drágakövek, ékszertárgyak, órák,^ festmények, csipkék és hasonló jellegű ingóságok csak akkor tekinthetők biztosítottnak, ha azok a kötvényben egyenként és külön megnevezve, va­lamint értékelve vannak. A biztosítási kötvényben csak egy aranyretikül volt felemlítve és értékelve ezer pengőre, de a betörők által ellopott egyéb ezüstnemüek, festmények, drága csipkék és különböző ékszertárgyak feltüntetve nem voltak. Dr. vitéz Szathmáry József kir, törvényszéki biró a biztosítási kötvény e kikötése alapján az ékszertárgyak és más kedvtelési értékkel biró ingóságok ellopása folytán főimerült kárt nem is Ítélte meg. De mégis marasztalta az alperes biztosító társaságot 43oo pengő megfizeté­sében. A tolvajok elvittek ugyanis egy rendes ezüst'eVőkészletet• A bí­róság ennek az értékét megítélte Olyan Indokolással, hogy az ezüst evo­készlet egy jó polgári háztartás rendes berendezési tárgyát képezi; Meg­ítélt a felperes számára ezer pengő kártérítést a bíróság egy perzsabun­da értéke fejében, megítélte továbbá az ellopott ezüstróka, egy perzsa­szonyeg, egy csipke asztalterítő értékét is olyan Indokolással, hogy ezek az ingóságok egy jó polgári háznál nem tekinthetők kivételes luxuscikk­nek. /MOT/ G. — AZ INJEKCIÓVAL JÁRÓ TROMBÓZISVESZÉLY KOCKÁZATA A BETEGET TERHELI. Dudás Dezső volt magánhivatalnok a MABI egyik kórházának belgyógyászati osztályán volt ápolás alatt. Az egyik alorvos injekciós kezeléssel gyó­gyította. A Betegnek később vizenyősen megdagadt a jobbkarja, majd trom­bózist kapott s emiatt hosszabb időn át munkaképtelenné vált a beteg. Dudás Dezső azt állította, hogy az injekciót helytelenül adta az alorvos, mert a befecskendezést nem az érbe, hanem az ér mellé, a szövetekbe ad­ta. E műhiba folytán a MABI-tól havi 6o pengős életjáradékot követelt. E perben dr. Tóth László kir. törvényszéki biró megkereste az Igazságügyi orvosi tanácsot, amely' szakvéleményében kifejtette, hogy az Injekció kö­vetkeztében lehetslges, hogy a bőralatti vivőerek egyikében rögösödés támadt, De az ilyen rögösödések injekciók alkalmazásánál akkor is létre­jöhetnek, ha a kezelőorvos az injekciót szabályszerűen, a vlvőérbe adja. A törvényszék magáévá tette az orvosi tanács szakvéleményét és a felperest keresetével elutasította azzal az indokolással, hogy a fel­peres egészáégi állapotában beállott hátrányos változás az injekció kö­vetkeztében, de az orvos hibája, mulasztása és gondatlansága nélkül is beállhatott. Az ilyen hátrányos következményekért a felelősség nem terhe­li sem az orvost, sem azt az intézményt, amelynek kebelében működik,mert az ilyen veszélyt a gyógyulást keroső betegnek kell viselniej annál is inkább, mert a beteg egyéni adottsága és a természet eddig meg kifürkész­hetetlen erői okozhatták a bajt, /MOT/ G.

Next

/
Thumbnails
Contents