Magyar Országos Tudósító, 1938. április/1
1938-04-01 [178]
/Komis Gyula előadása Kölcseyről* & filozófusról. Folytatás 1*/ emberi történet elvi hátterének vizsgálst íhoz is: a történeti Hoz. fiához* A kultúra egyes ágairiak történeti fejlődése közül különös történetfilozófiai fIgeimet fordít a vallásra. Kölcsey a felvilágosodás racionalizmusával szemben, arael- a vallást is észben akarta feloldani, arra sarkal, hogy" ismerj ük meg értelmünk gyengeségeit s engedjük magánkat s szivnél és a religiónak megtisztult érzelmeinél fogva vezettetni," A kálvinista Kölcsey a középkorért lelkesedő romantika szelleméiben megkísérli a katolicizmus világtörténeti hivatásának tüzetes történetfilozófiai igazolását. A demokrácia jogcímén is slkraszáll az egyházért. A vallás a középkorban a hierarchák kezében nem volt rablánc, hanem legfeljebb vezető fonál, anelyet a nép készséggel követett. A középkor nagy szellemi közösségót a reformáció megbontotta: ezt a protestáns Kölcsey mélyen fájlalja. A középkor tudatlanságának külső okai vannak, s nem a katolicizmus. A sötétség nincsen a katolicizmussal természetszerüen és szükségképpen egybekötve, A zseni bármely valláshoz tartozik is, mindenütt tökéletesedést, haladást mozdít'elo, A katolicizmus követelt engedelmességgel szemben a protestantizmus szabad vizsgál dási elvét sem szabad Kölcsey szerint kihegyeznünk. Köloseyt a hideg ésszel szemben a vallás és igy katolikus formaja véreimére, általános esztétikai értókhátterü világnézete is sugallja. Ezért emeli kl oly erős hangsúllyal a vallásos művészetnek és cerlmonlának nagy jelentőségét. A v 11 ás igazi gyökerei a lélek mélyebb rétegeiben, az észnél sokkal konzervatívabb érzelmekben keresi: az ész a maga uj társadalmi eszményeivel előre rohanhat s az emberiséget a vallást lötipró forradalmakba kergetheti, de aztán a v .?llás történeti folytonossága a nagy zür-zavar vtán, mely a világosság nevében indult meg: megint helyreáll: a vallásos érzelem újra diadalmaskodik a puszta ész fölött. Kölcsey a katolicizmushoz val minden esztétikai vonzalma ellenére gyakorlatilag yi kálvinista marad. Az országgyűlésen 1835-ban hevesen küzdött a reverzállsok ügyében a kormánytól 1792-ben kiadott, a protestánsokra nézve sérelmes rendelet ellen. Világnézetének elvi és gyakorlati értékfelfogását a halála előtti évben a ijSaralnesisben foglalta össze. Ez az eszmék ós értékelések mostani anarchiája közepett is a legbiztosabb életkrlauz, Világnézetének sarkpontja az örök értékek kultusza. Az értékek rendszeréből először az esztétikai alapérték emelkedik ki túlnyom haigsullyal: a neohumanista költő és mükrltlkus szemében először & vilá • azért van, hogy a szépség megtestesüljön benne, Világnézetének ez az esztétikai alaptermészete élte fogytán háttérbe szorul s az erkölcsi alapértéknek engedi át a helyét, A Paralnesis világnézeti akusztikája raár abban hangzik ki, hogy az ember a végre van a földön, hogy elsősorban az erkölcsi értékeket és elveket valósítsa meg, A nagy tetszéssel fogadott előadás után Kibédy Varga Sándor titkár terjesztette elő jelentését a társaság runlt évi működéséről, A pénztárosi jelentés letárgyalása után Kornls Gyula zárószavalv al ért véget a közgyülás./MOT/M. II 'ír S K AS EGYETEMI NYOMDA PÁLY.'Z.-TA REGÉNYRE• A Királyi k agyar Egyetemi Nyomda pályáz atot hirdet a Magyar Könyvbarátok sorozatába-': kiadandó, körülbelül 20 Íves magyar nemzeti szellemű regényre. A pályamüvet jeligével és s szerző nevét tartalmoz c jeligés levéllel október l-ig kell beküldeni a kir • magyar Egyetemi E., omriába. A kiadó a pályaműveket abbai a feltevésben veszi át, hogy a 1 na:: másolati pMdánya a szerzőnél marad» Első dij 5000 pengő, második dij 2000 pengő, amely dijak ellenében a kiadó megszerzi a müvek első kiadásának /10.000 példány/ jogát. A pályáI z-.t eredményét a december hónapban megjelenő Magyar Könyvbarátok diariumában és t napilapokban teszik közzé. /MOT/J.
