Magyar Országos Tudósító, 1938. április/1

1938-04-13 [178]

HEWIZIoS NAOYdYuLJS BUDAPESTEN, A 11 agy r RevlziósLJga április 12-é# , igazgatósági tilést tartott, melyen 514 társadalmi egyesület képviseletében 156 megbizott jelent meg. Az elnökség előterjesztésére az igazgatósági ülés elhatározta, hogy'április 24-én délelőtt fél 12 órai kezdettel revíziós nagygyűlést 'trt a Pesti Vigadóban. A tagegyesületek képviselői elhatározták, hogy az egyesületek zászlókkal ás zenekarral fognak az ülésen megjelenni. A rásztvételt április 19-ig, keddig kell a Revíziós ligánál bejelenteni ./MOT/Br, •«.>.- . « **k ILOVSZKY JANOS A KERESZTÉNY KERESKEDELEM ÉS IP,,R FELADATAIRÓL BESZÉLT A ZSIDÓTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA UTAN. A Baross Szövetség szerdán este foglalkozott a kormány gazdasági javaslatai alapján előállott uj helyzettel és a zsidótörvény végrehajtása kapcsán a keresztény kereskedelemre és iparra, váró nagy feladatokkal, I 1 o v s z k y János országos elnök a nagy szambái öszszegyülekezett tagok zugó helyeslése közben mondotta a következőket: - Gazdasági rend - mondotta Ilovszky -, amely óramű pontossággal működik, nem épülhet ki sem 23 óra, sem rövid idő alatt. A gazdasági óraműnek megvannak - maga keretei, a kisiparosok, kiskereskedők, közép- és nagykereskedők, közép- és nagyiparosok, b nkok, cégképviseletek, ügynökök, vállalkozók, stb

0 A magyar gazdasági élet kialakulása az utolsó hetven esztendő al.tt az ortodox liberalizmus ol,jávai olajoztatott. Ez i folyadék eltiporta a gyengét, elkente a keresztény érdekeket, elposványositotta a keresztény szociális gondolat útját és olyan vonalon haladt, amelyen át nem az emberszeretet, a kicsinyek felsegitése ás a nemzet feltétlen szolgalata volt, bunem a "minden szabad" és "minden eszköz igénybevétele a gazdagsághoz" volt az eszme és az irányító rugója az óraműnek* Ennek az eszmének bűne van a forradalom felidézésében, mert hiszen ti tul szabadjára eresztett szellemi és gazdasági szabadosság elszakította az emberek gondolkozását a magyar anyaföldtől, a haza fogalmától és internacionális letelepülőhelyet teremtett az ország fővárosából és a nagy vidéki gócpontokból. Egy vált lehetővé, hogy a gazdasági téren hontalanná valt a magyar a saját hazájában,, - Nem vagyok, nem voltam és nem leszek sohasem szélsőséges. De mit jelent ez a ''szélsőségesség"? Divatos ma szélsőségesnek nevezni azt, hogy a keresztény magyarság saját polgárainak érvényesülését kivánja elősegíteni és meg is valósítja,, Helytelen tehát az a felfogás, hogy aki a jobboldali gon lol abnak a híve, az szélsőséges. A baloldali gondolat levizsgázott mindenütt, Oroszországban^ ahol a szemétből hatalomra került csőcselék a nemzet értékelt pusztította el életben és vagyonban egyaránt. Ugyanez a csácselék gyilkolta le nálunk Návayt és a Hollánekat, Be rend Ivánt, Fer^y Oszkárt és társait. Ugyanez a horda üvöltötte fel az országot aszal a^jelszóval, hogy világ proletárjai egyesüljetek, - holoLt a nincstelensóg,aproletársors nem egy nép egyénei összességének értékét, gazdagságát jelenti, hanem mindenkor a népi piramis legalján állók szomorú sorsát. Tehát a jelszó hamis volt, helytelen, mert nem az értékéből kifosztott, eresztékeiben meglazult, távolabbi célok nélkül márol-holnapra élő és küzdő tömeget kívánjuk ebben, a ha.zábai látni, hanem értelmes, ^ világosfejü, a haza szolgálatában álló és népünk értékének tudatában lévő és anyaglakban is gazdag fajmagyarság kell a vezető pozíciókba, csakrgy, mint a legkisebb helyekre is 0 Ezért tehát nem nevezhető szélsőségesnek az, ki a magyar faj jogalt,, kívánságait és a magyarság jövő ezredévére szolgáló utakat járva izzó honszeretetén keresztül változtatásokat ki ván. - Darányi Kálfilán miniszterelnök megfontoltan cselekedett, I amikor az úgynevezett zsidótörvényt útjára bocsátotta és aZ átalakulás ii megindítását bizonyos tekintetben korlatok közé szorította,, Tekintettel volt a gazdasági órsmüre. A kereskedelem, ipar és mezőgazdaság egyenran« gu tényezők az ország gazdasági alakulásában, /Folytatása következik./