Magyar Országos Tudósító, 1938. április/1
1938-04-11 [178]
A KÖZIGAZOATási BIZOTTS 'G ÜLÉSE. A főváros törvényhato s ágának közigazgatási "bizottsága hétfőn 'élei'itt az Újvárosház 'n Kar a f i áth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester elnöklésével ülést tartott. A polgármester inórc I us hav i jelentéséhez elsőnek Petrovácz Gyula szólt hozzá, aki a közszállitások ügyét tette megint szóvá. Annak a kérdésnek rendezését sürgette,hogy a belügyminisztériumnak felülvizsgálati, vagy pedig felülbírálási joga van. Fejtegetései során megállapította, hogy . hitel- és nyersanyag nehézségek miatt : keresztény iparosság nagy hendikeppel vesz részt a közszállltásókban. Sürgette, hogy a közszállltási szabályzatot dolgozzák árt, s benne biztosítsák azt, hogy a közsz kiutasokban a keresztén; 7- iparosok ugyanolyan százalékarányban részesüljenek, mint ahogy azt a közelmúltban kiadott kormányrendelet más vonatkozásban szabályozta. A főváros a rault hónapban 4,800.000 P. értékű közmunkát adott vállalatba, s ezzel kapósolatosan Petrovácz Gyula megkérdezte a polgármestertől, hogy ebből tekintélyes összegből mennyit kaptak a nagyvállalatok, a. kisiparosckkT Indítványt terjesztett elő, hogy a jövőben a polgármesteri jelentés részletes felvilágosítást nyújtson arról,hogy 7 a. köszállitásókban kik részesültek, hány zsidó és hány keresztény iparos,vagy vállalkozó. Szükségesnek tartotta, hogy necsak az ip-rosok, hanem anyagsz állit ójuk is keresztény legyen, ezt a második vonalig biztositanlkell. A közszállitások ilyen értelmű át reform álás át országos vonatkozásban s"rgette<» Szovátette Petrovácz Gyula, hogy a nagyvásártelepen, de a kerületi vásárcsarnokokban is a legjobb árusitő." —fülkéket zsidók bérlik. Generális revíziót sürgetett a keresztény árusok érdekében, nekik is jé árusitöfülkéket kell biztosítani. A polgármesteri jelentésből örömmel értesült arról,hogy a vórosligeti uj artézi forráshoz fűzött remények beváltak, a. költségek nem vesztek kárba. Felhívta a polgármester figyelmét, hogy az artézi kut forró'vÍzével fűteni lehetne a Müc sarnokot és a Szépmüv ?szeti Muzeumot is. A főváros a pedagógusok részére tanfolyamot rendezett, ezen a tanfolyamon az igazga-, tásra oktatják a pedagógusokat. Ezt hely esnek t ártja, azonban leszögezi, hogy más az adminisztráció és más a tanítás? Hagy elismeréssel beszélt végül Petrovácz Gyula a fővárosi Iparrajz Iskola nagysikerű kiállításáról, amely mélt képpen mutatja be kvalitás Iparunkat. A kiállítás anyagát be kellene mutatni a környező államok fővárosaiban iá, ez nagy propagandát jelentene a magyar iparnak. Befejezésül az u.n. Paskál-malom melletti vizesárok eltüntetését sürgette Petrovácz Gyula, aki felhívta a főváros vezetőségének figyelmét arra, hogy a vizesárok ősszel és télen elönti a szomszédos lakótelepét, nyáron pedig a levegőt fertőzi meg. B á n c z 1 László megemlítette, hogy a legutóbbi ülésen felhívta a figyelmet a. készülő kenyérdrágltásra, ami azóta bekövetkezett, sajnos nem sikerült az áremelést elhárítani, Ebben a kenyéráremelésben minden Jaékiparos száz száaaiéfeosan vett részt, zsidó és keresztény egyaránt. Megkezdődött: az iskolákban a gyermekek sorozása a főváros ny arait r tási akciójára. Ámult esztendőben a főváros csak a fele rászoruló gyermeket tudt a nyaraltatni . Inditványozta Bánóczi László, hogy a polgármester találjon fedezetet arra, hogy minden reászoruló gyermek részesüljön yaraltatásban. Helyeselte, hogy a Beszkárt a Svábhegyen turistaszállót épít, a szálló azonban ne épüljön lovagvár stílusban, hanem modern épületet emeljenek. Csodálkozásának adott kifejezést, hogy a főváros Bakosi-ujságiró-d 1 jáöafc . odaítélése ügyében még nem történt "öntés. A lapokból arról értesült, hogy a. Margitszigeten tulsok az építkezés, a szigetet tele építik. A főváros hivatalosan állapítsa meg azt, hogy az uj építkezések olcvetlenül szükségesek-e, s ha a szakértők azt állapítanák meg, hegy az építkezéseket túlzásba vitték, altkor a fővárosnak megfelelő helyen ós súllyal fel kell lépnie. f A polgármesteri jelentésből kiderül, hogy a gyár gondozónői intézmény bevált. Bán czl László megkérdezte, hogy milyen munkát végeztek és milyen eredményt értek el a gyargon lozónök. . .
