Magyar Országos Tudósító, 1938. április/1
1938-04-07 [178]
—- ÚJSÁGÍRÓK RÁGJLLMAZÁSI PÖRE. Dr. Szüts Jenő törvényszéki tanácselnök tanácsa ma tartott tárgyalást Gecsovics Zoltán ujs'giró ügyében, aki ellen Magyar Elemér újságíró sajtó utján elkövetett rágalmazás ós becsületsértés vétsége cimén tett bűnvádi följelentést. A följelentés szerint Gecsovics az Uj Magyarország cimü hetilapban cikket irt: "Molnár Ferenc tőlem lopta egyik darabját, mondja a világ egyik legnagyobb ir ö ja" cimmel. A cikk arról szól, hogy Gecsovics beszélgetést folytatott Magyar Elemérrel és ennek során Magyar azt adta elő, hogy Molnár Ferenc a Farkas cimü darabját tőle lopta és Molnár később az Otthon körben emiatt sirva kért tőle bocsánatot és kártérítés cimén egész vagyonát felajánlotta. Eniatt a gúnyos hangú cikk miatt kérte aztán Magyar Gecsovicsnak, mint szerzőnek f el előss égre vonását, A vádlott tagadta bűnösségét és közérdekből kérte a valóság biz onyitásának elrendelését, a törvényszék azonban ezt elutasította azzal az indokolással, hogy közérdek nem forog fenn. ^ perbeszédek elhangzása u tán a törvényszék bűnösnek mondotta ki a vádlottat sajtórágalmazás és becsületsértés vétségében és ezért nyolcvan pengő pénzbüntetésre itélte el. A vádlott ós védője fellebbeztek. /MOT/ Ma. — KÖLTŐ A KRITIKUS ELLEN. Mult év augusztus elején "Solymosi Eszter vére" cimü verse jelent meg Erdélyi Józsefnek, az Ismert költőnek a Virradat cimü lapban, amely a tiszaeszlári vérváddal foglalkozott. A vers megjelenése után Rónai Mihály András hirlapiró a Pesti Napló 1937 augusztus 8-iki számában "Egy költő halálára" cimen foglalkozott Erdélyinek ezzel a vers ével,s a oikk tartalnsn miatt aztán Erdélyi sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége cimén pert inditott Rónai ellen. Dr, Szüts Jenő törvényszéki tanácselnök elnöklete mellett ma tárgyalta ezt az ügyet a büntetőt örvény szék, A tárgyaláson Ismertették a szóbanforgó cikket, amelyben Rónai azt irta Erdélyiről, hogy soha nem volt költő, de ha az lett volna is, sürgősen ki kellene törölni a magysr irodalomból ez után az irodalmi Pitaval-eset után. Rónai szerint Erdélyi József a világrasz°ló magyar lirára szégyent hozott ezzel a versével s ilyenformán a magyar irodalom számára ijesztően csúf halállal halt meg. Rónai Mihály kihallgatása során tagadta bűnösségét, védekezése szerint nem rágalmazott, csak jogos kritikát hangoztatott olyan versesei szemben, amelyhez hasonlót magyar költő még nem irt. Hangoztatta, hogy n emcsak ő, hanem más kritikusok is súlyos szavakkal emlékeztek meg Erdélyinek erről a verséről. Közérdekből kérte a valóság bizonyításának elrendelését. 2r. Vajda Ödön védő bejelentette, hogy a vádlott április elsején kapta kézhez a vádiratot, a törvényes határidő tehát még nem telt le a bizonyítékai beterjesztésére, Kérte, hogy ezt a vádirat kézbesítésé tői számított Hyolc aaap alatt irásban benyújthassa. Előadta a védő, hogy különféle lappéldányokat fog becsatolni, amelyekből kiderül, hogy nem egyedül Rónai Mihály irt hasonló hangnemben Erdélyiről. Bizonyitani kívánja azt is, hogy Erdélyi József anyagi indokból lrta'meg ezt a verset és hogy Erdélyi a legkülönbözőbb világnézetű topokban, mint például a Népszavában és . Virradatban jelenttette meg verseit, Dr, Göttche Ervin, Erdélyi jogi képviselője nem zárk ü zott el a védő indítványa elől, kijelentette azonban, hogy azt teljesen feleslegesnek tartja, A törvényszék végzésében megadta a védelem részére a nyolcnapi határidőt a bizonyítékok 1-rásban való beterjesztésére és a tárgyalást elnapolta. /MOT/ Ma,
