Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2
1938-03-22 [177]
/A főváros legnagyobb üzeme, Po lytatá s.l./ Megemlítette Plósz Pál érdekes fejtegetései során, hogy a főváros közbelépésére a két vállalat többizben is mérsékelte a tcrifat, Az áramszolgáltatás ára viszont még mindig jó üzlet maradt, amit legjobban bizonyit, hogy például a Magyar Villamossági r o t 0 1910ben a 200 korona névértékű részvények után 24 korona osztalékot fizetett, ami 12#-os jövedelmet jelentett. Ilyen viszonyok között érthető, hogy a gázgyár megváltásával egyidejűleg felmerült a gondolat, hogy a fjgrváros váltsa meg és vegye házilagos kezelésbe a két áramfejlesztő vállalkozást. Mivel a megváltási tárgyalások eleinte nem vezettek eredményre, a főváros elhatározta, hogy 10 milliós költséggel szintén épit áramfejlesztőtelepet és felveszi a versenyt a két részvénytárssági vállalattal, így született meg fa kelenföldi elektromostelep c A főváros elhatározásának hatása alatt a megváltási tárgyalásoknál nagyobb engedékenységet mutatott a két magánkézben lévő á r amfeilesztő vállalat is, ugy, hogy a háború küszöbén, 1914,június 1-én városi kezelésbe került a Magyar Villamossági r.t, telepe és hálózat a 0 Nyolc nappal később pedig megindult a főváros kelenföldi üzeme is 0 A Budapesti Altalános Villamossági r.t. telepét és hálózatát csak 1918* áprilisában vette át a főváros, A háború és ami a háború után következett fejtegette Plósz vezérigazgató - sajnos nem volt alkalmas arra, hogy az egyesítéssel járó reformokat végrehajtsák, mert a nyersanyaghiány és a háború utáni zavarok megakadályoztak minden reformot. De minden akadály ellenére rendet kellett teremteni és ez sikerült is, Uj energiatermelő berendezéseket kellett felállitani,hogy apublikum fokozódó árcm igényeit az Ele ízt romosmüvek kiegészithessék.GondoskodnJ^ellett arról,hogy a három telep háromféle hálózata a leggazdaságosabban működő özponti erőműből történjék. Ezt a feladatot a kelenföldi telep kibővitésével érte el a vezetőség, akkor, amikor 19 29, és 1933, között négy darab nagyteljesitményü turboeggregátumot a hozzájuk tartozó kazánokkal és egyéb berendezésekkel üzembe helyeztek és igy a telep teljesitménye 30,OOO-ről 150.000 kilowattra emelkedett,, Hat nagy városi transzformatorállomást létesítettek, amely a 30.000 voltos feszültséget 10,000 voltra alakítja át. Végül építettek egy csatlakozóállomást a Magyar Dunántúli Villamossági r.t.áramának felvételére. Azt a törel'.vést tehát,ho^y a termelést a leggazdaságosabban termelő kelenföldi telepre vigyék át,, maradéktalanul megoldották, mert mig 1926-ban az összes termelés öB^-a* adta Kelenföld, addig 1937-ben már 98.64^-át adja. Ezt ugy érték el, hogy a Csáki-utcai telep tehermentesitése után a Váci—uti telepet ugy alakították át, hogy ez a telep is csak akkor dolgoziky a j^slenf^ -V *• hálózatba, ha üzemzavar, vagy csúcsteljesítmény okából erre szükség y r. c Az illusztris előadó végül ismertette,hc,y a két ré f : telep megváltása, továbbá a kelenföldi telep megépitése és kibővitése összesen H4.3 millió pengőbe kerülte Ezt az összeget kölcsönpénzből fedezte a főváros, mely kölcsönök tői.etörlesztése és kamatterhe fejében az utolsó évben 6,19 millió pengős terhet viselt az üzem 0 1938.január 1-éig 8.5 millió pengőt törlesztettek az adósságból, A legutolsó becslés szerint az 1937. év végéig a befektetések értéke 220^4 millió pengőt tett ki, a leírásokra megadott összegei: levonása után pedig 123.2 millió pengő volt a könyvértéke ennek a nagyvállalkozásnál , A nagy rigyelemmel hallgatott előadás után Szaszovszky Ottó h.vezérigazgató fa műszaki' felszereléseket és ennek a nagy üzemnek' a szervezetét ismertette, 1930 % óta a Mayyar Dunántúli Vi11c mos sági r.to bánhidai telepétől áramot vesznek át a főváros elektromo3müvei Q Az évi 320 millió kilowattórát kitevő saját termelése mellett évente 38,5 millió kilowattóra mennyiséget vett át Bánhidától. Bánhida különben a Beszkártnak a mult esztendőben mintegy 90 millió kilowattórányi áramszükségletét is ellátta. Érdekes fejtegetései során az előadó közölte,hog"
