Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2

1938-03-30 [177]

/Közgyűlés. P o 1 y t a t á s,l,/ P á 3 s t o r Imre megállapította, hogy a hat éves üt­és csatornaépítési programm végrehajtáséra 54 millió pengőt kell for­dítania a fővárosnak,. Nincs remén:; arra, hogy a főváros est a^hatalmas összeget beleilleszthesse költségvetésébe, s ezért azt indítványozta ? hogy a főváros kölcsön utján keressen fedezetet a programm végrehajtásá­hoz, annál is inkább, mert ez az összeg végül úgyis megtérül* K u n'c z e Lajos dr c elismeréssel beszélt a csatorna­építési programmról, aggodalommal állapította meg azonban,hogy a polgár­aesteri előterjesztés mostohán bánik a főváros legnagyobb kiterjedésű kerületével, Óbudával,. Rhtáraz-ail javaslatot terjesztett elő, részle­tesen felsorolva Óbuda kívánságait« A felszólalásokra Király Kálmán tanácsnok válaszolt,aki többi között hangsúlyozta, hogy a"polgármester most még nem foglalhat állást, hogy az üt- és csatornaépítési programm végrehajtását kölcsön­ből fedézzek-e • Az Indítványokat a közgyűlés kiadta a polgármesternek, a csatornaépítési előterjesztést elfogadták, A főváros telekárverései hem jártak sikerrel, s ezért a polgármester azt az előterjesztést tette, hogy a jövőben a beépítésre alkalmas fővárosi telkek értékesítését bízzák a Községi Takarókpénztár­ra,az így befolyó összegeket pedig fordítsák városrendezési célokra,Az erre vonatkozó polgármesteri előterjesztést Kempelen Agpston tanácsnok ismertette* G- i d r ó László dr. azt javasolta: hatalmazza fel a közgyűlés a polgáriaestért. hogy a Községi Takarékpénztártól vegyen fel a betéti kamatok megtérítése mellett 500,000 P. kölcsönt, melynek fe­dezetéül jelölje ki" a'Községi Takarók 1938-as üzletévének üzemi felesle­gét és járuljon hozzá, hegy a polgármester ebből a kölcsönből fedezze a kisajátításokra előirányzott 500,000 P. hitelösszeget, A továbbiakban Gidró László megemlékezett a határainkon bekövetkezett eseményekről és változásokról, megállapítva, hogy ezek alapjában rázkódtatták meg a magyar hiteléletet, a töke visszavonult a vállalkozástól, az építkezés le állott, mindez súlyos szociális krízis árnyékát veti előre. Annak a véleményének adott kifejezést hogy amikor a magántöke nem teljesíti kötelességét, a közületeknek kéli gondoskod­niuk közmunkák utján munkaalkalmakról,'A főváros ne a telkeit adja el, hanem bérházait és a befolyó össze -ékből uj építkezéseket kezdjen, ez­által munkaalkalmakat teremt. Gid.ro László végül a következő ' indítványt terjesztette elő: Hatalmazza fel a közgyűlés a polgármestert.hogy a főváros tulajdonát képező mintegy 63 millió pengő leltári értékű bérhá­zait adja el és a befolyó összegeket részben a telekpolitikái szempont­ból szükséges telekvásárlásokra, reszten a laktanyák kitelepítésére. részben pedig a főváros beépítésre megérett telkein bérházak építésére fordítsa és nagyarányú építkezéseivel a mai válságos időkben vissza­vonuló magántőke helyett az érdekelt negyvenkét, iparágnak munkát, a munkások tízezeréinek pedig munka a Hsa Ima t teremtsen, Farkas Zoltán dr * a polgármester:, előterjesztés módosítását kérte 0 , a Községi Takarékpénztár a fővárosnak ne számithas­son fel magasabb kamatot ^ mint a Nemzeti Bank, a Községi Takarékpénztár megbízatása a telek eladásokra három évre szóljon, Kempelen Ágoston felvilágosításai után a közgyű­lés névszerinti szavazás után elfogadta a polgármesteri előterjesztést, az indítványokat pedig kiadták a polgármesternek.;, A közgyűlés titkos szavazás utján a kijelölő választmány tagjaivá választotta Oeilléry Andrást.. Rassay Károlyt és Peyer Károlyt, kinevezett tagok lettek a kijelölő választmányban Petrovácz Gyula, Bessenyey Zénó és Terbócz Imre, Az eredményt Haviin Károly dr „főjegyző ismertette. A főváros városszabályozási célokra Óbudán, a Lajos-utcá­ban két telket vásárol meg„ Az erre vonatkozó polgármesteri előtérjess­f tés tárgyalásánál ti i 1 1 o k Sándor éles szavakkal tette szóvá az óbudai kisajátításokat és ház lebontásokat* /folyt, köv,/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR U 11

Next

/
Thumbnails
Contents