Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2

1938-03-30 [177]

PORZSOLT JENő TEMETÉSE. Porzsolt Jenő felsőkereskedelmi iskolai igazgatót, a kiváló tanügyi ós sport irat nagy részvét mellett temették el kedden a Kerepesi-uti temetőben. Kutas Emil zuglói református lelkész beszéde után dr. Wallkovszky Károly volt tanítványai nevében búcsúztatta el. Baránszky Jób László tanár a Hunfalvy-felsőkereskedelmi iskola tanárai és t~nulői nevében, dr. Vargha Bálint c. főigazgató, teológiai tanár pedig a budapesti ref» gimnázium nevében mondtak beszédet. /Möf/B A MAGTAR CSALÁDVÉDELMI SZÖVETSÉG ELŐADÓÜLÉSE. A Magyar Családvédelmi Szövetség népesedésügyl szakosztálya dr. Krüger Aladár országgyűlési képviselő elnökletével előadóülést rendezett. Krüger Aladár elnöki megnyitójában röviden vázolta a német születésesökkenés folyamatának alakulását és megállapította, hogy e tekintetben Magyarországon sem kedvezőbb a helyzet. Ezt a folyamatot a Magyar Családvédelmi Szövetség nagyon helyesen derítette fel, azonban ki kellene terjeszkedni a magyar családok helyzetének részletes megáll-pltására ls. Az elcsatolt és a magyar népközcsséghez tartozó területek népesedési viszonyait is fel kellene deríteni, mert ez még teljesen ismeretlen. Rétért ezután a magyarság egyes települési helyein pusztító egyke okaira és megállapította, hogy azok anyagiak és erkölcslek. Anyagi okok Inkább a középosztálynál vehetők észre, mig az erkölcsi természetűek a falusi népnél lépnek előtérbe, ahol az üres templom mindig együtt jár az üres bölcsővel. A segítés módozatai és eszközei ezek folytán ugyancsak erkölcsiek és anyagi ak. Anyagiak volnának a z ed "kedvezmények, a családl-mur.kabér rendszerének bevezetése, tisztviselőknél a családipótlék felemelése, az örökösödési jog reformja, az agglegényed

0 bevezetése, de nem szabadna visszsrl*>dni sz egykével fertőzött vidékeken radikális eszközök igénybevétel'tői sem, mint pl. a gyermektelenül elhaltak Ingatlanainak kártalanítás nélküli igénybevétele a sokgyermekesek telepítésének céljalra

0 Végül hangoztatta az erkölcsi nevelés szükséges— s é *t # Dr. Kádár Mihály főorvos tartotta meg ezután nagy érdeklődéssel várt elő -d ás át "Németország ujabb családvédelmi és népesedéspolitikai Intézkedései" c immel. Vázolt a a születésszabályozás folyamatát Európában ás megállapította, hogy azt egyetlen ország sem érezte olyan mértékben, mint Németország, ahol a születési arán; szám 1932-ben már 15.1 £-ra csökkent. Berlinben pl. 1932-ben már csak mlrv'en 22-ik asszonynak volt gyermeke. A németországi népesedési egyensúly helyreállításában az 1933-ban bekövetkezett rendszerváltozás a családot tette a nemzet tényleges alapjává, mert Hitler szerint a nyomorgó anyák mindig a legnagyobb szemrehányást jelentik a nemzettel szemben. A német rendelkezések a minőségbeli és menn^ Iségbeli népszaporoc.ást egyaránt szolgálni igyekeztek, 0 legfontosabb teendőjük az anya- és csecsemővé delem'minél szélesebb kiépítése mellett a születések számának fokozása volt;, Hatalmas segítséget jelentett e téren a házasodási kölcsönök bevezetése, anellyel kapcsolatban olyan nagy kedvezményeket juttattak elsősorban a szegénysorsú házasulandók részére, hogy a . b~m ~dik gyermek születése esetén a családvönek már alig van törleszteni valcja« A sokgyermekes családok egyszeri, vagy folytatólagos gyermekségélyben részesülnek, mely kedvezmények az adóalap megáll1tásánál is érvényesülnek. Az állani rendelkezések mellett azonban a társadalom ls nagymértékben kiveszi részét a munkából, például a nemzeti szocialista párt keretei között megindított "anya- és gyérmekmozgalom" - cmely óriási kiadásait társadalmi gyűjtésekből fedezi - a munkábai kimerült anyák tízezreit küldi üdülni. Bár mindezek a rendelkezések éa segélyforrások természetesen igen fontosak - fejezte be előadását dr- Kádár Mihály - a német nép újjászületését népesedési szempontból bizonyára nem csupán ezeknek köszönheti, hanem annak, hogy a nép a jövőbe vetett hitét újból visszanyerte. /MOT/J