Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2
1938-03-29 [177]
—•-DÉKÁNY ISTVÁN Dr.EGYETEMI T..NAR ELŐADÁSA A MAGYAR SAJTÓTUDOMÁNYI TÁRSASÁGBAN, A Magyar Sajtó tudományi Társaság hétfőn este a Parlamenti Múzeumban előadóülést tartott, amelyen nagyszámú és előkelő hallg£t óközönség jelent meg. Az ülést Hlatky Endre dr., a'társaság elnöke nyitotta meg, majd Dékány István dr.egyetemi c•ny,rk.tanár tartotta meg székfoglaló előadását: "Természetes és mesterséges közvélemény" cim»el. Az előadó tagadta azt, mintha a sajtó lépes volna mást közvetíteni,mint természetes közvéleményt, - de ezt"mesterséges közvéleménnyel" keveri, A sajtó ma végeredményben "koncentrált közvélemény", igy felelőssége is "koncentrált". Hangoztatta az előadó, hogy mindenesetre kívánatos a sajtó nagyobbfoku felelősségének megállapítása, de ezzel kapcsolatban kívánatos a sajtó nagyobbmérvü támogatása is. Arra hivatott "sajtótőke" részéről, nehogy a rideg üzleti szempontok csak fokozzák a fennálló viláznézeti zavart, illetve az elsekélyesedést. - Az előadásért az elnöklő Hlatky Endre dr, mondott köszönetet. /MOT/Ky, PALYAZ^TOT HIRDET A MACYAR TUDOMÁNYOS AAÜDÉMIÁ GRÓF KLEBELSBERG KUNó ÉLETR.-.JZÁNAK MEGÍRÁSÁRA. A Magyar Tudományos Akadémia Kornis Gyula elnöklésével összes ülést tartott, amelyen megjelentek többi között Balogh Jenő,Hegedűs Lóránt, Voinovich Géza, Szász Károly, Domanovszky Sándor, és tudományos életünk számos kiválósága. Az ülésen képviseltette magát a lengyel követség is. Az elnöki megnyitó után Divéky Adorján levelező tag "Az Aranybulla hatása é lengyel jogra" cimmel tartott előadást, ismertetve azokat a rendkívül élénk történelmi kapcsolatokat, melyek a XIV,században hazánk és Lengyelország közt fennállottak, főleg Nagy Lajos idejében, aki a lengyel trón elnyerése érdekében igen nagy kiváltságokat adott a lengyel nemességnek, E kiváltságok között több olyan pont van, melyekhez hasonlók már az Aranybullában"is találhatók, melyet éppen Nagy Lajos erősített meg újra 1351-ben, Ilyenek közé tartozik például az, hogy a nemest birói itélét nélkül elfogni nem szabad, mely a lengyeleknél a "Neminem capöivabimus" hires elve volt. Nagy Laj^ss adja meg a lengyel nemeseknek azt a jogot, hogy az o r szág hatérán kivül csak a király költségén kötelesek hadakozni, A Nagy Laios által adott lengyel privilégiumokban többször ferdül elő "iobagio szó, mely magyar hatásra mutat. Tőlünk vették át a lengyelek az Aranybulla hires elléntállási jogát is, mert akkor lép életbe Lengyelországban, mikor sehol másutt nem volt érvényben, csak nálunk. Az Aranybulla szögegét teljes terjedelmében átirtak a lengyel királyi kacelláriai könybekbe, ami bizonyítja,hogy érdeklődtek iránta. Mindezeken kivül az Aranybulla hires leánynegyedét is átvette a lengyel és litván jog, mint azt a lengyel jogtörténészek is bizonyitják. A felolvasó felvetette végül azt-a kérdést, hogy a leánynegyed nem származik-e Antiochiából, ahol a XIII.századig volt ott érvényben, hisz III.Béla neje antiÓGhiai hercegnő volt. Az előadó befejezésül a magyar történészeket a magyar-lengyel jogi kapcsolatok tanulmányozására hivta fel, A nagy érdeklődéssel hallgatott és tetszéssel fogadott előadásért az elnöklő Kornis Gyula mondott köszönetet az előadónak,majd az Akadémia tagjai zárt ülést tartottak, A zárt ülésben Voinovich Géza főtitkár előterjesztése alapján az Akadémia ezévi második félévi költségvetését tárgyalták, A költségvetés letárgyalása után a főtitkár bejelentette, hogy az Akadémiának kétezer pengőt ajánlottak fel abból a célból, hogy azt egy, a gróf Klebelsberg Kunó életrajzát tartalmazó mü jutalmazására forditsa. Az erre vonatkozó pályamű benyújtásának határideje 1938, december 3l-e, A pályamüveket az Akadémia főtitkári hivatalába iUkell benyújtani, A pályadijat az 1939,év tavaszán tartandó akadémiai \ nagygyűlésen Ítélik oda. /folyt.köv./ 1 — ORSZÁGOS LFEVPI TÁFC
