Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2

1938-03-16 [177]

/EGYED ISTVÁN ELŐADÁSA A NEMZ "TI KLUBBAN. Folytatás 1./ és ezt a fejlődést nem tudta megakadályozni sem a hűbériség gondolat­világa, sem a Habsburgok abszolutisztikus törekvése, sem a modern eszme­áramlatok behatása s OI3an Időket élünk, amikor az alkotmányosság tisztelete nagyon sok országban megingott. Az a nemzet azonban, amely az alkotmá­nyos szabadság zászlaját annyi ideig fennen lobogtatá, amely annyi sza­badsághőst adott, nem lehet hűtlen szent hagyományaihoz. Lehetnek-e a mai reformelgondolások meggyőzőbbek, mint őseink egyöntetű hite százado­kon át; lehet-e magyarabb a mai nemzedék, mint minden elődje együttvéve? Nem, a magyarság jövője csali az alkotmányosság utján építhető, mert hű­ség az alkotmányhoz nálunk annyi, mint magyarnak lenni • Az előa-ást viHSS követte* /MOT/X-H KENSZ BÉLA BESZÉDE A SZÉKESFEHÉRVÁRI REVÍZIÓS NAGYGYŰLÉSEN• A Magyar Revíziós Liga székesfehérvári és fejérmegyei szervezete március 15-én nagyszabású revíziós gyűlést rendezett Székesfehérvárott. A Liga közpon­ti elnökségét Kenéz ^éla ny• miniszter, a Pázmány-egyetem rektora, báró Forster Pál ny. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Udvardy Miklós központi vezető képviselte. A gyűlésen megjelent gróf Szécheiyi Viktor főispán, Havranek József alispán, Csltáry Emil polgármester, s a város társadalmi életének szinejava. Az egyesületek és intézmények tag­jai zászlóik alatt vonultak ki, a középiskolás növendékek magyar ruhában vettek részt az ülésen. A gimnáziumi zenekar indulója s az államvasút! dalárda énekszáma után a Revíziós L iga helyi ügyvezető elnöke, Pattantyús­Ábrahám János ügyvéd mondott megnyitót. K e n é z Béla nagyobb beszédben ismertette a páriskörü­11 szerződések létrejövetelét, mindazokat a hamisításokat, ferdítéseket és félrevezetéseket, amelyek következtében a trianoni szerződés létre­jött. A külföldi államférf iáknak egész sorára hivatkozott, megemlítve, hogy ma már az egész világ köztudatába átment az az elengedhetetlen kö­vetelmény, hogy a trianoni fércmüvet gyökeres revízió alá kell venni. Nemcsak Magyarországiak, hanem az Összes dunavölgyi államoknak, de egy­ben az egész Európának is érdeke a revízió. Sz'mádatok tömegével mutat­ta ki, hogy a trianoni szerződés sokkal rosszabb kisebbségi viszonyokat hozott létre a három kis antant-államban, mint amilyenek a. régi Magyaror­szágon voltak és rámutatott arra, hogy a magyarországi régi kisebbségek liberális kezelésével ellentétben ma milyen súlyos szolgaságban sínylőd­nek a kisebbségek, főképp Csehországban és Romániában. Téves az a .étel, amit egyesek állítanak, hogy a revízió erőteljes követelése állandóan rontja a magyar kisebbségek helyzetét, A kisebbségeket legjoborn akkor nyomták el, vették el va-yonukat és jogai­kat, amikor még a revíziós követeléseknek alig volt hangja és a legutóbbi egy-két évben, amikor a Revíziós Liga bölcs mérséklettel alig adott han­got a revíziós követeléseknek, hanem minden igyekezetét a kisebbségek nyomorult helyzetének feltárására fordltottao Nem lehet túszként kezel­ni a magyar kisebbségeket, - annál kevésbbé, mert az utódállamok az uj területeket azzal a feltétellel kapták, hogy, a kisebbségi szerződések kikötéseit feltétlenül megtartják, A nagy tetszéssel fogadott,lelkesen megtapsolt beszéd után bár^ Forster Pál kimutatta a revíziós követelések jogi, er­kölcsi és gazdasági jogosultságát, valamint a diplomáciai és politikai szükségességét az eur°pai és a világbéke szempontjából. Éppen most van itt az ideje, amikor hatalmas átalakulások szinte az összes páriskörnyé­ki szerződéseket megsemmisítette!;, hogy a magyarság is visszahelyeztessék jogaiba és ez utolsŐ, de legigazságtalánabb trianoni szerződés is minden vonatkozásban gyökeres revizi^ alá vétessék. P. Á b r e h á m János elnök záró szavaival ért véget az lelkes hangulatban lefolyt nagygyűlés. /LÓT/M

Next

/
Thumbnails
Contents