Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2

1938-03-16 [177]

A BUDAPESTI GYóCYFÜRDőK GYÓJKHATAS<ÍÍAK TUDOMÁNYOS KUTATÁSA, Karaf lá1Jenő titkos tanácsom, főpolgármester elnöklésével szerdán délelőtt az Újvárosházán, a szakkörök bevonásával értekezlet volt a székesfővárosi ftirdőkütatás intézményes megszervezése érdekében* Karaf 1 áth Jenő főpolgármester megnyitósza/aiban utalt ra> hogy a közvéleményt, a hivatalos ás társadalmi szervezeteket évek óta foglalkoztatja az a kérdés,-, hogy miképpen kezdhetnénk meg gyógyfürdőink gyogyhatásának tudományos kutatását;., mert gyógyvizeink valódi értékének tudományos kutatás utján történő felderítése az egyetlen helyes módszer ahhoz, hogy a bel- és külföldi orvost ár aad alomnak és a betegeknek gyógyfürdőinkbe vetett hitét és bizalmát mélyítsük, Han~súlyoztft, hogy a legilletékesebb szakértők meghallgatása után keresztülvitelre alkalmas javaslatokat kivan a cél érdekében készíttetni* Dr,-; Szebeuy József főjegyző, a ^polgármesteri hivatal vezetője összefoglal Ismertetés'; adott ezután a fürdőkutatás helyzetéről és javaslatokat terjesztett az értekezlet elé. Rámutatott arra, hogy gyógyfürdőink további fellendülését nem várhatjuk mindaddig, amig saját szakorvosaik állítják, hogy egy-két gyakorlati tapasztalaton alapuló véleménytől eltekintve a tudomány különféle módszereivel még nem állapítottuk meg, hogy melyik gyógyforrásunk vizét milyen betegségek gyógyi tására kell felhasználni, milyen időtartamon át, milyen fürdő vagy Ivókúra alkalmazásával, milyen mellékes kúrák felhasználásával. Legkiválóbb fürdőorvosalnk maguk állítják, hogy a legtöbb kurázó ember orvosi irányítás nélkül végzi kúráját, ami, ha nem Is ártal-' mas, ésszerűtlen és nem minden esetben eredményes. Az volna a feladat, h#gy bizonyos betegségek bizonyos szakában a balneoteráplát, mint leg-r jobb kezelési módot belevigyük a köztudatba. Fürdőink gyogyhatásának kutatását ma már életszükségletnek kell tekinteni. Megteremtésével tovább várnunk nem leheti Erőtelj es

P az egész világra szétágaz, propagandánkkal sikerült a fővárosi gyóyyfürdőicre irányítani a külföldi szakkörök figyelmét, ma azonban már ott tartunk, hogy a bel- és külföldi szakértek a dicsérő állitások tudományos igazolását kérik. Az eddig kialakult felfogások szerint a fürdők gyógyhatása tudományos kutatásának megindításához két intézményre van szükség, kutató intézetre és fürdő korházra, amelyek közül az előboiben az elméleti kutatás, az utóbbiban pedig a gyakorlati megfigyelés folyik. Behat an foglalkozott "skmegoldásl lehetőségekkel és a munkaprogram kérdésével, majd kérte a szaké*rtekezletet, vitassa meg, szükségesnek tartja-e a fürdőkutatás megindítását, elengedhetetlen feltételnek tekinti-e ebből a célb:.'l a fürdőkutató intézet felállítását helyesli-e, hogy előbb a kutatóintézet végezzen el bizonyos munkálatokat s csak azután börténg.ék meg a fürdőkórház megépítése. Javasolta, hogy a Gyógyhelyi Bizottság kutatóIntézete az Általános Kórtani Intézet keretében elkülönítő ten, s a maga önállóságát biztosítva létesüljön. Egyetemi tanárokb'l álló szűkebbkorü bizottság megalakítását javasolta a kutatóintézet m rukaprogramjának megállapítására. Javasolta továbbá, hogy az elméié:! kutatással párhuzamosan a gyakorlati klinikai betegkezelés is meginduljon s e között, valamint az elméleti kutatás között a legszorosabb kapcsolat ?étesüljön. Végül hangsúlyozta, hogy előadásában az eddigi részletelgoiicolásokat és terveket kívánta összefoglalni szerves egységbe s kérte az értekezlet résztvevőit, hogy Ismertessék felfogásukat <, Szebeny József főjegyző előterjesztése után igen széleskörű, behat • vita indult raeg, amelynek során Johan. Béla államtitkár, Lamotte Károly és Sciiuler Dezső alpolgármester, Bélák Sándor, Darányi Gyla, Sarbó Artúr és V'mossy Zoltán egyetemi tanár, Hunkár Béla a székesfővárosi vegyészeti intézet igazgatója, Bilkey-Papp Lajos, a Szent Gellért fürdő igazgatófőcrvosa, Weszelszky G. ula egyetemi anár, BarlaSzabó József az OTI igazgatóióorvosa, ó'olff Károly a székesfővárosi közkórházak Ygazgatofőorvoaa, Szviezsényl Zoltán, a Gyógyhelyi Bizottság lgazgatójí'y . Beznák Aladár egyetemi tanár, az '"lettanl Intézet igazgatója és Grosch Károly min. osztályfőnök szolalt fel. /Folyt.köv, /