Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1

1938-03-03 [176]

1. törvény széki kiadás. Budapest, 1938, március 3. ÉRDEKES MUNKAÜGYI PER FELMONDÁSBAN LÉVŐ AlküMí*tOTT BETEGSZABADSÁGA MI«TT, Schuth Vilmos Albrecht főherceg hitbizományi uradalmában állott alkalmazásban, Mqyer Emil udvari tanácsos,mint a hitbizomány zárgondnoka, 1936 november 15-én felmondott háromhóncpi időtartamra Schuth Vilmosnak. A fel mondás tudomásulvétele után pár n^p múlva beteget jelentett s e cimen betegszabadságot kórt. Mivel a zárgondnok a szabadság iránti kérelmet három napon belül nem intézte el, Schuth a gazdatiszti törvényre való hivatkozással azonnali hatályú felmondással élt és kilépett a szolgálatból. Egyidejűleg hátralékos illetményei fejében lloo pengő és járulékai iránt pert indított a zárgondnok ellen a munkaügyi bíróság előtt. Itt maraszt?.l

u Ítéletet hoztak olyan indokolással, hogy a felperes eljárása betegsége folytán indokolt volt és mert Schuth igazolt betegsége miatt szolgálatot teljesíteni amugysem tartozott, ennélfogva a felmondás hátralévő idejére a felperes járandóságait a járásbíróság megítélte. Fellebbezés folytán a kir, törvényszék dr, 2-ombory-tanácsa az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta és a felperest keresetével elutasította, A törvényszék Ítéletének indokolása kiemeli, hogy a szolgálatvállaló betegsége dacára is bennmarad a szolgálati kötelékben és a felmondási idő tartama alatt, ha az alkalmazott betegsége miatt dolgozni nem tud, ez bizonyos kötelez ettségekkel terheli a munkaadót. Ilyen kötelezettség például a gyógyít ezeltetés is. De ha rögtöni hatállyal megszűnik a szolgálati jogviszony, ekkor vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy jogos okból lépett-e ki rögtöni hatállyal a szolgálatból a munkavállaló, mert akkor kérhet kártéri test, vagy pedig jogtalanul szüntette meg azonnali hatállyal a munkaviszonyt s ez esetben minden járandóságát elveszíti. A törvényszék megítélése szerint a gazdatiszti törvény nem ismeri azt a rögtöni hatályú kilépési okot amelyet a felperes felhozott, ennélfogva a szolgálati viszonynak rögtöni hatállyal való megszüntetése jogos alappal nem bírt, igy a felperest követelésével el kellett utasítani. /MOT/ G. — HITFELEKEZET ELLENI IZGATÁS. Pallós István a "Győzünk" cimü nyomtatványban egy hosszú közleményt irt, amelyben élesen támadta a megyeri lóversenyeket. Azt irta, hogy ott tizenötezer ember előtt botrány történt a helytelen indítás miatt és a botrány folytatódott a kifizetési pénztáraknál. Majd azt irta, hogy a lóverseny teljesen elvesztette sport-jellegét, mert az tiszta zsidó üzletté vált, továbbiak során ugy állította be a lóversenytéren lefolyt botrányt hoy a hibás inditás zsid

0 mesterkedés volt, kicsalják a pályára a jóhiszemű népet, hogy ott a zsidóság becsaphassa n keresztény tömegeket. Az ügyészség sajtó utján elkövetett hitfelekezet elleni izgatás vétsége cimén eljárást indított Pallós István ellen, akit a büntetőtörvényszék egyhónapi fogházra itélt el. Ezt az Ítéletet a kir, Ítélőtábla Hármath-tanácsa helybenhagyta, /MOT/ G.