Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1
1938-03-03 [176]
HÍREK' VITiiiZ MARTON BÉL, ELŐADÁSA k LLGYaR IP.-l-.I MUNKASEÉRD^3R ó'L 0 VÍtőz Marton Béla országgyűlési képviselő az A^rpád Kör meghívásáéra csütörtökön este n--gy érdeklődéssel ki sért előadást tartott a magyar ip. ri munkás-• kérdésről. Előadás áb,.n fcu.n ozt-tta, hogy ma nemcsak a nemzetek, hanem ' végre a megbecsülést érdemlő munka és munkás történelmi óráit ís éljük, Ismertette a dolgozó társadalom fejlődésének történetét r. szabad embertől a rabszolgaság korszakáig, majd a jobbágyságnak felszabadulása utáni iparfejlődés korszakait. Rámutatott arra, hogy a gépeknek a •'•errelő munkába való beállításával megindult gazdasági küzdelmekkel felélődtek a. politikai osztályharcok is 0 Magyarországon 1926-tci 1934-ig 394 sztrájk alkalmával 95.000 munkás hagyta abba a munkát, amelynek következménye egymillió elvesztett munkanap volt* A gyáripar bevezetése hosszú évtizedekre megölte háziip.. runkut és ezzel indult meg a rögtől szakadt magyaroknak vándorlása a városok gyárai felé. Érdekeik védelmére külön szakmai, majd politikai szervezetekbe tömörültek, ahol a magyar fajtánkkal sorsközösséget nem érző idegenek a magyar nemzetnek soha helyre nem hozható kárára, önző céljaikra kihasználtak őket,. Az ipari munkás robotemberré vált, akinek a lelkét és énjét a nyugati demokrácia ködös gondolatvilága világpolgárrá süllyesztette* Pedig ez a munkástömeg távol állt az idegen eszméktől, élt benne az ezeréves magyar föld szeretete és minden erejével szeretett volna bekapcsolódni a nemzeti közösségbe* Az állam passzivitása, középosztályunk érzéketlensége és évtizedes mulasztásai a legfőbb inditóokai annak, hogy a munkásság problémáinak megoldása nem a helyes uton haladt c Ennek a ténynek felismerése hivta életre a ma_.gyar munkasok országos gazdasági, szociális és kulturális szervezetét, a Nemzeti Munka köz pontot, amely egy párthoz sem tartozik, hanem önálló szakmai szövetsége a polgári életet élő magyar munkásságnak* Liberális Magyarország helyett megteremtendő szociális magyar államot kivan, amelyben elv legyen a munkaszabadság törvénybeiktatása, a munkai-özvetités államosítása, béregyeztető bizottságok felállítása, a munkanélküliség megoldása, a sztrájk és munkáskizárás eltörlése, lakásviszonyok rendezése, a munkahelyek szigorú ellenőrzése egészségagyi és biztonsági szempontból, fokozott szociális nevelés az iskolákban* ,A'JJ?./i* —ÍIKISEBBSÉGVÉDELEM" CIMÜ TUDQM/NYOS FOLYóIRáT INJAIÉT* A Pázmány Péter Tudományegyetem kisebbség jogi intézete, amely kát évvel ezelőtt alakult meg dr. Kenéz Béla professzor vezetése alatt "Kisebbsé gvédelem" címmel tudományos folyóiratot indított, A folyóiratra^ amely Kenéz Béla beköszöntője szerint az elfogulatlan tudomány erkölcs* fegyvereivel óhajt a nagy célért küzdeni, régen szüksége van a kisebbségi ügynek, az idegen államokban szenvedő több mint hárcmésfél millió magyarságnak s az itthoni magyar társadalomnak, amelynek saját 3-tgondjai miatt itt-ott mór' nincs elég fogékonysága a fontos nemzetközi és magyar probléma iránt. A folyóirat a külföldet és az illetékes nemzetközi fórumokat iá tájékoztatni kívánja az elszakított magyarság helyzetéről, ellensúlyozva azt az irányzatos propagandát, amely tudományos köntösben nem egyszer megfizetett tollak révén jelentkezik, E célból a folyóirat; a külföldnek szánt anyagot időnként idegen nyelven is publikálja, A "Kisebbségvédelem" Elekes Dezső egyetemi m, tanár szerkesztésében most megjelent első számának valajaennyl cikke a kis ébbségtudományok szakembereinek objektív, szenvedély tol mentes munkája* Plachbarth Ernő a kisebbségjog alapvető problémáit tárgyalja a magyar nemzet szempontjából, Rónai András a kisebbségtudomány célkitűzéseiről értekezik, Thlrring Lajos az asszimiláció statisztikai megfigyelésének szempontjait boncolja, Barsy Gyula a nemzeti, a nemzetiség ás a nép fogalmait ós a magyar népiség felismerését vizagáli a tmulmányában, Páll András a magyarság lélekszámát veszi számba a határon innen ós tul a legújabb adatok alapján, Kardos Béla a jugoszláv földreform 1937-ben megjelent adataiból a reform nemzetiségi adatait mutatja kl ? Gogölák Lajos a kisoobségtudomány két nagy halottját, Steier Lajost és Baj za Józsefet parentálja el. A folyóirat "Kisebbségi sors" rovata az utódállamokban élő magyrrx ság sérelmeit dolgozza fel, /MOT/M
