Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1
1938-03-03 [176]
rí I d E K LIPTÁK LÁSZLÓ EL6ADÁSÁ Á KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁGBAN. Csütörtökön este ülést tartott a Magyar Közgazdasági Társaság H e 1 1 e r Farkas elnöklésével a Kereskedelmi és Iparkamarában« A társaság meghívására dr. L i p t á k László tartott előadást a kisblrtoki termelés fejlesztésének nemzetgazdasági feltételeiről, -melyben részletes statisztikai adatokkal igazolta, hogy a magyar nemzetgazdaság Diai szerkezete miként hátráltatja a kisbirtok! termelés fejlődését. Kimutatta, hogy a kisbirtok egészségtelen elaprozásának legfőbb oka a kereskedelmi és ipari fejlődés hiánya. A nyugati államokkal összehasonlítva, azt látjuk - mondotta -, hogy nálunk nemcsak az iparral foglalkozok száma kevés, hanem a kereskedelmi népesség aránya is alig a fele annak, amire szükség volna. Súlyos hiba az is, hogy a magyar állatállomány elégtelen s amíg ezen nem segítünk, addig pusztán az öntözéssel nem fogunk megfelelő növényi termelési eredményeket elérhetni. A kisblrtoki termelésnek legfontosabb piaca egy közelfekvö nagyváros, ezzel szemben azt látjuk;hogy a vidéki városok fejlődése az adózás aránytalanságai miatt megakadt. Pedig az export nem kárpótéi a belső piac elsorvadásáért. Kifejtette az előad 0 , hogy a mezőgazdasági áremelkedések ellenére az agrárolló szinte teljes mértékben fenmaradt, s Így a mezőgazdaságnak csak a fizetőképessége javult valamelyest, de vásárlóképessóge nem. Ennek oka a gazdasági 'kötöttségekben és mezőgazdasági árvédelmünk azon hibájában keresendő, hogy a kiviteli ár javulását a behozatali cikkek drágítása árán érik el, A válság idején behozott súlyos adókulcsok is hozzájárulnak az agrárolló fenntartásához, amely megbénítja a belterjes gazdálkodásra és a kisblrtoki termelés fokozására irányuló törekvóseket, A nagysikerű'előadást az elnöklő H e 1 1 e r Farkas köszönte meg a társaság nevében. /MOT/J NORVÍG TTJS/GIRóNő ELŐADÁSA A ICLZETKÖZl KLR3 AN. Solvejg LliBaJiy norvég újságírónő a Dags Posten munkatársa csütörtökön este a Nemzetközi Klubban érdekes előadást tartott a norvég nő szociális és kulturális életéről. Kiemelte, hogy a norvég nő munkajogban, politikailag, valamint társadalmi állásában teljesen egyenlő a férfivel. A hüsz év előtti norvé^gazdasági válságot a norvég asszonyok hárították el, A .kisgyermekektől a felnőttig mindegyik kötött és egész Amerikát elárasztották az eredeti, a norvég népművészetet legjobban jellemző kötött holmijaikkal. Ma a leggazdagabb norvég házakban is ott a szövőgép, az asszonyok egész családjuknak szövetszükségletét maguk szövik meg. Megemlékezett a hires Odalljogról, a földet védő törvényről, a parasztasszonyok százezreit magában foglaló szövetségről. Nagyszerű vetített képekön mutatta be a norvég tál szépségeit, a norvég népművészet jellegzetességeit, . Az előadást a hallgat.ság nagy tetszéssel fogadta. Solvejg Llé©ahy résztvett az 1936-ban Budapesten tartott Nemzetközi Asszony héten, az osl- 1 norvég magyar társaság egyik megalapítója, a magyarság lelkes barát jaymost Is meghívta Norvéglába a magyar asszonyokat. /kOT/B,
