Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1

1938-03-14 [176]

1. törvényszéki kiadá s „ Budapest, 1938. március 14. KER

T SKEDELMI BOJKOTT* A Magyarországi Odol Müvek Részvénytársaság négy szakmabeli nagykereskedőhöz bizalmas jelzéssel levelet int'ézett, amely azt tartalmazta, hogy a vállalat "nem kívánja a Pésüház tulajdonosát Vámos Hugót Odol készítményekkel ellátni„ Épp ezért suly. helyeznek arra, hogy Vámos a közvetítő kereskedelem utján se szerezhessen be Odol árukat, kéri tehát a részvénytársaság vezetősége a nagykereskedőket, hogy Vámost áruval ne lássák e.l. E bojkott miatt Vámos Hugó nagykereskedő tisztességtelen versenypert indított az Odol Müvek Részvénytársaság ellen és a törvényszék helyt adott a keresetnek, megállapította alperes terhére a tisztességtelen verseny fennforgását és annak azonnali abbahagyására kötelezte, á felek fellebbezése folytán a kir. Ítélőtábla is foglclKoaott qz üggpel, dr. Orosz Mihály tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyaláson, k tábla az elsőbirósóg Ítéletet helybenhagyta, de ezenfelül még elmarasztalta az alperest, hogy nem Bagyonl kár cimán loo pengőt fizessen. A tábla Ítélete felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül végrehajtható. Az Ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy az a levél, amelyet az Odol Müvek bár bizalmas jelzéssel,, négy nugykeroskedü cég elmére elküldött, a hírnévrontás tányálladéki elemet kimerül annál is inkább; mert a levél nem jelölte meg L.zt az okot, amely miatt Vámost bojkottálni kívánja, így tehát a panaszolt levél Vámos Hugó üzleti vállaltának jó hírnevét komolyan veszélyeztethette és annak tekintélyét alóáshatta. /MOT/G, TÖRTÉNT-E OitVOSI MŰHIBA A NYÍLT TENGEREN VÉGZETT HIMLŐOLTÁSNÁL. Boskovitz Mária még kikskorusága idején kivándorolt Braziliába és Sao Paulobcn telepedett le, A Sud Atlantique Francia Tengerhajózási Társaság hajóján utazott,, A műit év elején a budapesti lakos édesapja Boskovitz Dávid textilmunkás utján Boskovitz Mária Sao dauloi lakos a budapa. sti kir

0 törvényszéknél beperelte a tengerhajózási társaságot, amelytől tiz enkétezer pengő kártérítési összeget követelt. Keresetében előadta, hogy kivándorlása alkalmából azalper s hajóján arra kény szeritették, hogr védőoltásnak vesse magát alá, A hajó orvosa - igy á Ilit ja a kereset - gondatlanul hajtotta végre a himlőoltást, ugy, hogy a leány általános vérmérgezést kapott s hosszabb időn át súlyos betegen feküdt. De panaszolta a felperos azt is, hogy a ha$ón összes podgyásza és valamennyi okmánya is elveszett,. Mindezekért vagyoni és erkölcsi kártérités óimén követeli a kereseti összeget,, A törvényszék megállapította, hogy a leány a védőoltás folytán osakugyan vérmérgeiést kapott, de a keresetet mégis elutasította, mert a hajóorvos részéről gondatlanságot nem látott fennforogni. A tábía megkereste az ?*izs6gügyi Orvosi Tanácsot, amely olyan szakvéleményt terjesztet^ elő, amely szerint nem fogadható el az a megállapítás, hogy a vérmórgezés a himlő elleni oltástol származott volna. Az orvosi tanács megállapítása szerint orvosi gondatlanság vagy műhiba a peres esetben egyáltalán nem forog fenn„ Mivel a felperes azt sem bizoivyitotta,hogy a podgyászai és az okmányai a hajón elvesztek volna f a tábla is teljes egészében elutasította a felperes kárigényét, /MOT/G,