Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1
1938-03-09 [176]
MÁRCIUSI ÜNNEPSÉG A"PRO HUNGÁRIA" NŐK VILÁGSZÖVETSÉGÉBEN. Március 14-én, hétfőn délután félhatkor hazafias Ünnepélyt rendez a "Pro Hungária"Nők Világszövetsége, a szövetség nagytermében /VII ,,Erzsébetkörut 49,/ Az ünnepségen megj elenlk Anna királyi hercegasszony 16. Az elnöki megnyitót dr»Rfthey Ferencné mondja, majd Raffay Sándor ra.klri titkos tanácsos, evangélikus püspök tart ünnepi előadást. Az ünnepségen vendégeket ls szívesen látnak. /MOT/B. A JOGÁSZEGYLET TELJES ÜLÉSE, Március 12-én, szombaton délután hat órakor a Budapesti Ügyvédi Kamara előadótermében teljes ülést tart a Magyar Jogászegylet a Az ülésen dr.Schuster Rudolf,a volt Szabadalmi Felsőbíróság volt elnöke tart előadást "Bírói gyakorlat a tiltott utánzás és a mintaoltalom kérdéseiben, tekintettel a Tvt.-re" címmel. /MOT/B. A PARTHENON KÖZGYŰLÉSE. A KlasszlkusMüveltség Barátainak Egyesülete március 10-én, csütörtökön délután hat órakor, a Tudományos Akadémia üléstermében tartja ezévi közgyűlését 0 Az elnöki megnyitó után Pukánszky Béla tart előadást v.Hóffmanstahl Hugóról, majd a hivatalos jelentéseket olvassák fel és megválasztják az egyesület tiszteleti tagjait. /MOT/B. KIÁLLÍTÁS AZ ERNST MÚZEUMBAN• Március 13-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg az Ernst Múzeumban Magyar Mannheimer Gusztáv hagyatékának, valamint Kernstock Károly festményeinek és rajzainak kiállítása. AOT/B. HJNCZ ÖDÖN ELőADÁSA A MAGYAR JOGÁSZEGYLETBEN. A Magyar Jogászegylet, abból az alkalomból, hogy Németország és Svájc 1937-ben uj részvényjogi törvényeket; alkottak, értekezletet hívott egybe, hogy a két uj jogalkotás tanulságait a magyar rószvényjogl reform tekintetében is levonhassa 0 Az ankét első ülésén, március 7-én, 0 s v a 1 d István dr«, a Magyar Jogászegylet elnöke ismertette az értekezlet célját, majd Kuncz Ödön egyetemi tanár, a Magyar Jogászegylet gazdaságj^gi intézetének igazgatója tartott bevezető előadást. Kuncz Ödön a két törvénynek azokat a rendelkezéseit tette vizsgálat tárgyávái amelyek a részvénytársaság lényegét állapítják meg, szabályozzák az alapítást, kiépítik a részvényesek vádelmét, gondoskodnak a társasági hitelezők Vé-elméről és körülírják a részvénytársas;';,' szervezetét,. A két hátaim s jogalkotás magyar tanulságait a következőkben vonta le: A svájci törvényből mindenekelőtt azt tanulhatjuk meg, hogy miként kell átgondolt törvényt alkotni, A svájci jog szerves egysége, átgondolt rendszere ős tökéletes nyelvezete Eugen Hubert professzor és Artúr Hoffmann felsőbiró dicsősége. A svájol jog második nagy tanulsága annak öntudatos felismerése, hogy a részvénytársaság elsősorban a részvényeseké, nem az uralkodóklikk hitblzománya, nem egy mindenható vezér érvényesülésének eszköze p Megtannihatjuk azt is a svájci részvény jogból, hogy a részvénytársaság mihelyt nagyobbszabásu tevékenységet fejt ki, a magánvállalkozás köréből felemelkedik a közérdek síkjára, ahol érvényes "Iniök kell rz erkölcsi, szoclál's és közérdekű szempontoknak is, Meggyőz oen ünket arról az Igazságról is, hogy a részvénytársaság, mint vállalkozó forma., teljesen^fLigetien bárminő politikai rendszertől, mert a részvény-jogi reform szakkérdés, létkérdés és nem politikum. Sok uj dolgot nem találhatunk a két törvényben, mert a ml tervezeteink szerkesztői figyelembe vették valamennyi reformgondolatot. Azt szeretném - fejezte be Kuncz professzor előadását — ha az uj maI gyar részvény törvény a nagyvállalatok erkölcsi kódexe ls lenne, A nagy] vállalatok vezetéséhez éppúgy szükséges a közérdek át érzése és szolgáÖAlata, mint a tökélete:'; szaktudás, /MOT/J. n H ^roc,N,N TÍ „
