Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1

1938-03-01 [176]

1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. március 1. — "ÁL NAGYKERESKEDŐ" - TISZTESSÉGTELEN VERSENY-CSELEKMÉNY. Baok testvérek bejegyzett cég a budapesti klr. törvényszék előtt tisztes­ségtelen versenypert' inditott a Magyar Wolfram Gyár r.t. bejegyzett cég és ennek utazó tisztviselője, Schwartz József ellen, A keresetben a fel­p eres panasz tárgyává tette, hngy az utazó tisztviselő több alkalommal ugy nyilatkozott a Back testverek cégről, hogy az"ál nagykereskedő és piti cég", AZ alperesek tagadták a panaszolt cselekmény elkövetését és a részvénytársaság azzal is védekezett, hogy nem az ő cselekményéről van szó, tehát vele szemben a tisztességtelen verseny semmiképp sem állapitha­tó meg, A lefolytatott bizonyítási eljárás során kihallgatott tanuk iga­zolták a felperes kereseti tényállításait és dr. Kóczán Ödön kir. törvény­széki bir^ ez alapon mindkét alperes terhére megállapította a tisztesség­telen verseny elkövetését, attól esetenként kiszabadandó pénzbirság terhe mellett eltiltotta őket. Elmarasztalta a törvényszék az alpereseket egye­temlegesen nem vagyoni kár cimén 2o o pengő és perköltség cimén 45o pengő megfizetésében, A Z ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy az üzleti tisztes­ségbe ütköző cselekmény az a magatartás, 3midőn a versenytárs közérdek és jogos magánérdek megvédése, de indokolt szükségesség nélkül a versenytárs személyével vagv árujával foglalkozik tekintet nélkül arra, hogy uz álli­tás_jt tv ^~~6-e vagy sem. alperes a törvény által tiltott és a jóerkölcsönbe üt. \agatartást tanúsított akkor, amidőn a felperesi céget lekicsinyel­te, ál nagykereskedőnek és pitinek nevezte, A munkaadó részvénytársa­ság a A , "est is marasztalni kellett, mert a versenytörvény szerint az al­kalmazom óak törvénybe ütköző cselekményeiért a munkaadó is felelős, Figye­1 emmel arra, hogy az utazó szándékosan és hírnévrontással követte el a terhére rótt cselekményt, ezért az alpereseket nem vagyoni kár móltányos megtérítésére is kötelezni kellett. /MOT/ G. — A TÚLÓRÁZÁSÉRT JÁRÓ DÍJKÖVETELÉST NEM SZhBAD HALOGATNI. Gaál Antal pénzbeszedő munkaügyi pert indított a Kores és társa bejegy­zett cég, mint volt munkaadója ellen, amelytől 234o pengő tőkét követel. Ennek a követelésnek egy jelentékeny részét képezte az az összeg,amelyet túlórázás cimén kivánt a maga számára megítéltetni a felperes, A törvény­szék, mint fellebbviteli bíróság azonban Gaál ^ntal követelését elutasí­totta, A perbeli tényállás szerint a felperes a túlórák díjazását alkal­maztatása idején többször követelte, de sikertelenül, Ennek kapcsán tény­ként állapította meg a bíróság, hogy a felperes továbbra is szolgálat­ban maradt, E tényből azt a jogi következtetést vonta le a bíróság, hogy a felperes a túlórákért járó dijairól lemondott, A birói joggyakorlat sze­rint ugyanis az az alkalmazott, akinek jogos illetményeit a munkaadó nem szolgáltatja ki, azonnali joghatállyal jogosult állásából ki lépni. Ha ezt nem teszi meg és továbbra is szolgálatban marad, azt kell feltételezni, hogy a munkavállaló a járandóságairól lemondott és azt utólag,a munkavi­szony megszűnése után már nem követelheti. /MOT/ G,

Next

/
Thumbnails
Contents