Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2

1938-02-21 [175]

/A BAROSS SZÖVETSÉG EOZGYoLÉSE., Folytatás 6./ Sztranyavszky Sándor serlegbeszéde a Baross Szövetség ünnepi lakomáján, A. Baross Szövetség közgyűlését közel kétezer teritékes ünnepi lakoma követte a Vigadó termeiben,, az ünnepi vacsorán József Ferenc királyi herceg és a kormány tagjai is résztvettek, a magyar gazdasági élet sok kitűnőségével együtt

c Kar-.fiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester mondotta/a kormányzóra^ ákít a vacsora résztvevői lelkesen éltettek, majd Szendy Károly polgármester üdvözölte az uj Baross-láncosokat és a szövetség uj levelező tagjait

0 ffrz M jfy^A*^^Lv<<^ /Szendy Karoly polgármester besizédét korábbi kiadásunkban közöltüké/ Az ünnepi vacsora harmadik szo ,ka Sztrany avszky Sándor, a képviselőház elnöke volt aki a Baross-serleggel kezében a serlegbeszédet mondotta

c - Ugy érzem - mondotta többek között - kettős kötelessége van anno k, a lei ezzel a serleggel kezében a szövetség tagjai előtt emlékezik, Aj egyike hogy a jelenlévők lelki szemei elé idézze Baross Gábornak a vas-miniszternek, az acélos jellemű magyar embernek emlékezetét, a másik, hogy rámutasson mindig az időkhöz mérten azokra a tanulságokra, amelyeket Baross Gábornak,'a vasminiszternek munkáss ágából és életéből a jelenre levonni indokolta - Baross Gábort nem egyszer próbálta már a maga számára kisajátítani az a stílus, amelyet Magyarországon liberalizmusnak neveznek, A valóság ezzel szemben az, hogy Baross Gábornak robusztus alakja, koncepciózus kiváló magyar elméje a nemzet számára munkálkodott. Célkitűzéseinek csúcspontjára nem az egyént, hanem a nemzetet emelte, a nemzetet, amelynek boldogulásán keresztül akarta boldoggá tenni az egyént, s nem fordítva, az egyén boldogulásán keresztül a nemzetet. Az a köz- ' életi férfiú és politikus^ aki célkitűzései csúcspontjára a nemzetet helyezi, nacionalista politikus,, Ennek a nacionalista gondolatnak szolgája volt Baross Gábor egy korban, amikor nem lehetett választani más között, mint a liberalizmus és a konzervativizmus között, abban a korban, amikor a liberalizmus a haladást jelentette, a konzervativizmus pedig a féket, esetleg a feles óvotosságot, de Kinden esetre az óvatosságot. Az a körülmény, hogy Baross Gábor a két koreszme közül azt választotta, amelyik a haladást jelenti, nem ad még jogot és alapot arra, hogy őt, mint a liberalizmus egyik bajnokát állítsák a közvélemény elé s elvonjak őt arr°l a talajról., amelyen állt, amelyen alkotott s amely őt halhatatlan magyarrá teszió Hasonló a helyzet egy másik nagy magyarral szemben is, akinek emlékét magyarok között idézni sohasem felesleges, hanem mindig indokolta Grof Tisza Istvánt is, a másik hatalmas alkotó nagy magyart ugy akarják egyesek feltüntetni ma, mint a liberalizmus egyik zászlóvivő jét

0 -zt a Tisza Istvánt, akit 19.18-ban nem liberális érzései miatt talált nyolc goly 0 s ítélt halaira egy társaság, amely nem a nemzet jövőjét, hanem egészen más célókat vélt szolgálni

0 Az a Tisza István gróf, akit 1918-ban ha la Ír a itóltek ós kivégeztek, a nemzeti érzés inkarnációja volt és meg nem alkuvó magyar, ne állítsák tehát sem őt, sem Baross Gábort, mint példát, a liberális gondolat számára

0 • •. - De indokolt évről-évre a tanulságok levonása is, A magyar ip.-r és kereskedelem képviselői az imént tettek hitet és fogadalmat a mellett, hogy a magyar kereskedelem és ipar keresztény magyar kézben való megtartását és továbbfejlesztését tűzték ki céljukul, A Baross Szövetség nehéz időkben alakult, olyan időkben, amikor a kézben ezzel a zászlóval haladni nem jelentett sima uton járást,, amikor ez a sok gond és nehézség mellett még sok gáncsvetést is jelentett. És a Baross Szövetség minden nehézség ós gáncsvetés ellenére megmaradt azon az utotí> ^melyet célul tűzött ki, szolgálni a keresztény magyar ipart és kereskedelmet, lelket önteni a csüggedőkbe

f hogy igenis lehet keresztény magyar ipart és kereskedelmet csinálni akkor, ha megértik a hivatott tényezők ennek szükségességét., /Folytatása következik,/