Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2

1938-02-16 [175]

a parlamentben', a pol-ári jogon keresztül érvényesiti a nemzet legfőbb szuverenitását. Az uralkodók azonban fentartották tárgyi o zuveronitásukat a hadviselés, a honvédelem területén s két állam alakult ki az államban: egy polgári és egy katonai, a kettő között minimális belső összefüggéssel* A háborúra való katonai felkészülés egy a polgári élettől különálló valami ebben a korban s a katonai gondolat igazán csal: a háború kitörésénél: percében aktiválódik. Ez az átalakulás sokkal nagyobb jelentőségű, mint gondolni lehetne. Mert következménye Kö zépeur°pában az volt, hogy békében elhanyagolták a háborúra való nevelést, A polgár lélekben polgár maradt a háborúban is, a katona pedig csak katona volt békében is, s alig tudott valamit a polgárról, akik egykor, mint katonák, az ő vezetése alá kerülnek. Még kevesebbet tudott a katona mindazokr°í az erőtényezőkről és összefüggésekről, amelyekben ő csak polgári életformákat látott, de amelyek valójukban egy nemzeti élet lényegét és realitását jelentik, amellyel számolni kell nemcsak békében, ha nem háborúban is. De a liberalizmus középeurópai formája az állam- és magángazdaság szoros összefüggését is megakasztotta, s a gazdálkodás főleg a békeévekben az állami szempontoktól majdnem teljesen független volt, A tőke a háborúra Való felkészülés kérdésében is a maga érdekeinek megfelelően gondolkozott. Az abszolút állam katonai, gazdasági és politikai egysége minden erőt a nemzet háborúinak szolgálatába tudott állítani, A liberális kor az egység helyébe a katonai, politikai és gazdaságii hármasság gondolatat léptette, i, háborús ügy tisztán katonai szakma lett, a békeügy tisz-* tán civili, ezen belül'az államvezetés politikai ügy, a gazdasági élet pedig a magántőke ügye, A nemzet kapcsolata a katonasággal megtört, A háború totális gondolati, elhomályosult, a háború gondolata a nemzeti életből megint icatonai területre zsugorodott, Hálunk a világháború előtt a polgári és katonai különválás a nemzet életében már a monarchia struktúrája folytán is teljesen bekövetkezett. Nem is csoda, hiszen a kor szellemiseiében mindaz a gondolat, ami katonai, valami idegen anyagot jelentett. Nemcsak a politika és irodalom, hanem a polgári életnek egész szelleme kimondottan antirailitarista, mondhatnánk amilitarista volt, mert a polgári és katonai szféra kérdésében polgár és katona egyformán tévesen, a másiktól való teljes elzárkózás jegyében gondolkozott. Tanulságos példaként szolgál erre a magyar háborús szépirodalom, amely őszintén mutatja azt a primitivitást, amivel társadalmunk a háborús katonárol és a háborúról gondolkozott, A jövő háború jánal: kérdéseivel a - katonaságon kivül csak a diplomácia foglalkozott, a belpolitika pedig annál bűnösebb játékot folytatott és kicsinyes pártharcokban elbukott a nemzőt szellemi é3 anyagi felkészítése a háborúra. Mi történt ezzel szemben ugyamekkor ellenfeleinknél, h modern német hadi történelmi irodalom a legnagyobb elfogulatlansággal állapit ja meg, hogy az angol organizáció milyen nagyvonalúan készítette elő Anglia minden erejét a vilagnaborura. Öle láttak, hogy a jövő háborúja nem a kizárólagos katonai döntés jegyében fog lefolyni, A legnagyobb Jelentőségét látták a gazdasági és propaganda háborúnál: is. Az angol diplomácia régóta megjátszotta azt a körülményt, hogy az ellenfél minden belső ellensége az ő morális szövetségese legyen, Angliában a szuverenitási kettősség mellett sem esett szét a katonai és polgári szféra, Haldane megmutatta, hogyan kell egy liberális országban a tényleges politikai és gazdasági helyzetbe és egy kialakult társadalmi rendbe beleszervezni a hadsereget, AZ angol társadalomban igy egyesült a nép, az állam és a hadsereg, A világháború lefolyása valojáb. n nagyon közel állott a'napóleoni haöoruknoz. A mi f el készülésünk döntően katonai jellegű volt, ezzel szemben az angol sokat megérzett az eljövendő háború totális jellegéből, Anglia hosszú háborúval számolt s tudta, hogy egy hosszú' hábof/< j ru legfontosabb tényezője a gazdasági háaorura való felkészültség, A 'Yf legfőbb védelmi tanács kidolgozta a £x Franciaországgal való együttmükö| // dés tervét és mar 1910-ben a legnagyobb titokban összeállította a ín War Book-ot, a gazdasági és pénzügyi mozgósítás tervét is. Az antant pro||| pagandaháboruja is tökéletes volt, H atása már érezhető volt 1915-ben, s |j /Folytatása következik./